Szinte minden eddigi fontosabb rekord megdőlt a budapesti értéktőzsdén a keddi kereskedés alkalmával. Az összesített napi volumen záráskor közel 250 milliárd forint volt, ebből mintegy 216,5 milliárd forinttal vették ki részüket a Mol papírok. Az OTP-részvények körülbelül 21,7 milliárd forintos forgalmat generáltak. A BUX-index közel 3 százalékos emelkedés mellett 29 500 pont környékén ingadozott egész nap, majd 29 442 ponton zárt, ami 2,93 százalékos növekedést jelent.
Molban a forgalom
Az elmúlt napi események kapcsán talán nem túl meglepő, hogy a Mol-papírok a tegnapi hat százalékos emelkedésüket szinte megismételték, és az árfolyam elérte a 30 200 forintos rekordszintet is, majd 30 000-n zárt. Piaci pletykák alapján az az ING brókercég vásárolt körülbelül 5 millió darab a Mol-részvényt, amelyet hivatalosan maga az olajcég bízott meg saját-részvényvásárlási programjával. Más pletykák szerint orosz érdekeltségű bankházak is beszálltak a licitbe.
Ez azonban nem biztos, hogy a legjobbkor történt. „Ha igaz, hogy a Mol veszi saját magát 30 ezer forintos árfolyam környékén, akkor az nem biztos, hogy a tranzakciók a részvényesi érték maximalizálásának irányába mutatnak” – fogalmazott Sarkadi-Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír Zrt. elemzője. „Ilyen mennyiségű vásárlás ugyanis felemészti a Mol szinte teljes készpénztartalékát” – tette hozzá. Az elemző úgy látja, hogy a Mol az osztrák OMV stratégia partnerségének víziójától próbál menekülni, és mindent elkövet, hogy maximalizálja a saját részvényállományát.
Herczenik Ákos, a Raiffeisen Értékpapír Zrt. elemzője egyetért ezzel, szerinte is a Mol minél hamarabb fel kívánja tölteni a maximális 10 százalékos saját-részvénykeretet, így küzdve egy esetleges ellenséges felvásárlási szándék ellen. „A Mol-nak saját stratégiája van, ezért nem szeretné elveszteni függetlenségét, ezért harcol az OMV szándékai ellen. Emellett egy esetleges Mol-OMV fúzió olyan versenyjogi problémákat is felvetne, amelyeket csak úgy lehetne megoldani, hogy a Molnak meg kellene válnia olyan eszközöktől, amelyek nem növelnék a cég értékét. Ugyanakkor az is fontos, hogy a Mol nem szeretne állami részesedésű partnert, márpedig az OMV-ben jelentős részesedése van az osztrák államnak”- mutat rá Herczenik.
Kisbefektetők: Stop
Herczenik úgy látja, hogy a jelenlegi árfolyamszinten egy rövidtávon tervező kisbefektetőnek már kockázatos beszállnia. „Ha a Mol gyorsan feltölti a 10 százalékos keretét, az ’ellenséges érdeklődő’ pedig feladja szándékát, akkor nem biztos, hogy lesz, ami megtartja az árfolyamot. Emellett, ha a folyamat átcsap profitrealizálásba, akkor a Mol könnyen juthat nagyobb csomagokhoz intézményi befektetőktől, amely további árfolyamesést okozna” – teszi hozzá. Ez csak akkor kerülhető el, ha licitálási verseny alakul ki a papírokra, állítja Herczenik.
Sarkadi-Szabó hozzátette: ettől függetlenül elképzelhető, hogy az OMV tovább veszi a Mol-papírokat, ám ilyen magas árfolyam mellett ennek már kisebb a valószínűsége. Az azonban kétségtelen, hogy jelenlegi Mol-állományával az OMV megkerülhetetlen tulajdonossá vált bármilyen jövőbeni, a Mol-t érintő felvásárlási vagy együttműködési tranzakció kapcsán, mutat rá az elemző.
