Növekvő veszélyforrást jelent a fejlődő és az iparosodott országok számára a korábbi éghajlati zónák kezdődő elmozdulása, ez ma már nem vita tárgya. Az időjárástól fokozottan függő gazdasági ágazatok – így a mezőgazdaság, a halászat, az erdőgazdálkodás vagy a turizmus – nagyobb veszélyben vannak a többinél, ezért számukra fontosabb az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás. Elsősorban ezeken a területeken jelentkezik a vízhiány és a vízszennyezés kérdése is. A fejlődő országok sok esetben érzékenyebbek, hiszen nagymértékben függenek az éghajlatérzékeny gazdasági ágazatoktól, s nem ritkán olyan területen fekszenek, ahol egy aszályos év rendkívül negatív hatással lehet a mezőgazdasági termelésre. 
A klímaváltozás kapcsán egyes elemzők globális gazdasági válságot emlegetnek: a brit pénzügyi tárca megrendelésére készített, Stern-jelentés néven ismertté vált tanulmány a következő húsz évre a globális GDP 7 ezer milliárd dolláros visszaesését vetíti előre. Mások éppen ellenkezőleg vélekednek, és hamarosan bekövetkező energiaipari forradalomról beszélnek, amely élénkíti majd a világgazdaságot. Az utóbbi időben pedig már befektetési bankok is előálltak a klímaváltozás hatásait üzleti szempontból vizsgáló elemzésekkel. A Barclays Capital szerint a legnagyobb módosulások az elkövetkezendő 25-30 évben mennek majd végbe: ez alatt az idő alatt a világ energiatermelő kapacitását 50 százalékkal növelni, a szénhidrogénektől való függőséget pedig radikálisan csökkenteni kell.
NYERTESEK.Mint minden általánossá váló technológia elterjedésénél, a klímaváltozással kapcsolatos iparágak (például az építő- és a gépipar, valamint a megújítható energiaforrások ágazata) termékeinél is óriási felfutásra lehet majd számítani. Ez pedig a világgazdaságra is ösztönző hatással lesz, ahelyett, hogy korlátozná azt – vélik egyes szakértők. Átalakulás várható a pénz- és a tőkepiacokon, illetve az iparban is. Tim Bond, a Barclays egyik vezető befektetési tanácsadója szerint ennek a forradalomnak is meglesznek a vesztesei és a győztesei, és ebben az energiaszektor lesz a leginkább érintett. Az eddigi technológiai, energiafelhasználási váltásokat történelmünk során mindig gazdasági növekedés követte – hangzik az érvelés.
Az UBS pénzintézet olyan portfóliók kialakítását ajánlja, amelyek alulsúlyozzák a környezetszennyező ágazatokat azok javára, amelyek megújuló forrásokkal dolgoznak, illetve érdekeltek a nagyobb energiahatékonyság elérésében. A Lehman Brothers befektetési bank előrejelzése szerint a kibocsátás-csökkentésre nem törekvő cégek hamarosan jó hírük megcsappanásának fokozódó kockázatával szembesülhetnek, s ez később a fogyasztók elpártolásával tényleges károkat is okozhat számukra. Az utóbbi hónapokban a világ legnagyobb befektetési és kereskedelmi bankjai jelentős erőforrásokat csoportosítottak át olyan iparágakba irányuló befektetésekre, amelyek profitálhatnak az energiarendszerek átalakításából és a környezetvédelemből. A Citibank a következő tíz évben 50 milliárd dollárt kíván befektetni ilyen területekre, és ehhez hasonló tervekkel állt elő a General Electric is.
