“A köznevelési törvény – egyesek által félremagyarázott és a sajtóban torzított módon megjelenített – módosító javaslatnak az a fő célja, hogy a köznevelési törvényt összehangolja az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvénnyel” – írták. A közlemény szerint “a módosítás – a jelenlegi alapjogvédelmi szint és törvényi garanciák megőrzése mellett – felhatalmazza a Kormányt, hogy bizonyos – addig hiányzó, alaki – részéletszabályokat rendeleti szinten határozzon meg. A módosítás – a felszólalók valóságot nélkülöző állításaival szemben – nem hatalmazza fel az oktatásért felelős minisztert arra, hogy eltekintsen az elkülönített oktatás törvényi tilalma alól!”
A hatályos jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a szülő kezdeményezésére és önkéntes választás alapján nemzetiségi vagy egyházi iskolát szervezzenek, de ez sem eredményezhet hátrányt a résztvevőknek. A módosítás éppen a hátrányos megkülönböztetés lehetőségét akarja kizárni. A kormány semmilyen módon nem kíván és nem is képes szegregációs hatást elérni. “Elítéli a hátrányos megkülönböztetés és elkülönítés valamennyi formáját, valamint minden szükséges intézkedést megtesz, amikor iskolai vagy más jellegű szegregáció alapos gyanúja merül fel vagy bizonyosodik be.” A tervezett törvénymódosítás nem teszi lehetővé a gyermekek elkülönítését, éppen hogy megfelelő keretszabályokat kíván biztosítani a hatályos törvények betartásához.
A rendelet tervezete széles körű társadalmi egyeztetés után kerül a kormány elé, figyelembe veszik a szakemberek, szakmai, nemzetiségi és vallási szervezetek álláspontjait. “Az emberi erőforrások minisztere 2013-ban civil szakemberek bevonásával létrehozta az Anti-szegregációs Kerekasztalt, amely munkájával segíti a szegregációt felszámoló törekvéseket. A kerekasztal december 11-én újra összeül, a felek egyebek mellett erről a törvénymódosításról is tárgyalni fognak, valamint számos más, a Kormány anti-szegregációs törekvései is napirendre kerülnek” – írta a Sajtó- és Kommunikációs Főosztály.
Kedden a szegregáció és a szegénység ellen tüntető aktivisták zavarták meg Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter Polgári Magyarország Alapítvány konferenciáján tartott beszédét. A tüntetők táblákkal mentek be a terembe, ahol Balog Zoltán felvezetője után hangosbeszélővel ismertették mondandójukat. Felrótták Balognak, hogy a köznevelési törvény lehetőséget ad a szegregáció tilalma alóli kivételre.
“Ha a társadalmi egyeztetés nélkül előterjesztett módosítási javaslatot megszavazzák, az olyan eszközt adna a kormány és a miniszter kezébe, amellyel törvényessé tehetnék a szegregált felzárkóztató oktatást” – áll a petícióban, ami szerint ez ellentétes az Alaptörvénnyel, és sérti a táradalom méltóságát. Balogot név szerint is megemlítik benne, mint aki a nyíregyházi Huszár-telepi iskola ügyében a szegregáló iskolafenntartó mellé állt.
A blog szerint a miniszter a konferencián nem reagált érdemben a tiltakozásra. A tárca viszont azt írta az MTI-nek, hogy a módosítás nem teszi lehetővé a gyermekek elkülönítését, éppen megfelelő keretszabályokat kíván biztosítani a hatályos törvények betartásához. A módosítás nem hatalmazza fel az oktatásért felelős minisztert arra, hogy eltekintsen az elkülönített oktatás törvényi tilalmától.
