Csütörtökön tőzsdezárás után terjedt el az a hír a piacon, hogy az osztrák OMV másnap nyílt felvásárlási ajánlatot indít a Mol részvényeire. Azonban pénteken reggel az OMV ezt hivatalosan cáfolta szóvivője útján. „Egészen bizonyos, hogy nem teszünk ma ajánlatot a Molra, ez kizárható. Nincs semmiféle új hír” – mondta az OMV vezető szóvivője, Bettina Gneisz-Al-Ani péntek délelőtt. Azonban hangsúlyozzák, hogy az OMV továbbra is nyitott a tárgyalásokra.
Ami a nyílt felvásárlási ajánlatot illeti, többször elhangzott már, hogy a Mol jelenlegi alapszabálya és a tulajdonosi struktúra miatt ennek nem volna túl sok értelme. Ha az OMV mégis meg akarja kaparintani a Molt, akkor a vásárlások során a Mol módszerét kell használnia, azaz egy tulajdonosi holdudvart kellene kiépítenie.
Pár millió haveri körben
A Mol jelenleg saját részvényeinek 36,7 százalékát birtokolja, ha ebbe beleszámoljuk az OTP-nek és az MFB-nek kölcsönadott, a Magnolia-programban, és a BNP Paribasnál (ez utóbbira a Molnak vásárlási opciója van) lévő részvényeket is. Piaci pletykák szerint azonban pár millió Mol-részvény lehet még „baráti” kezekben, ám ezek tulajdonosai nem ismertek.
Az OMV, bejelentései alapján a Mol 18,6 százalékát birtokolja, ám a részvénykönyvbe még csak 10 százaléknyi van bevezetve, így a 8,6 százalékos pakettről nem tudni, hogy hol parkol. Emellett van még egy 6,3 százalékos pakett a BACA bank kezében, amely csomag az osztrák piaci szereplők szerint egyértelműen az OMV-hez köthető. Ez azt jelenti, hogy az OMV körülbelül 25 százalékban lehet tulajdonos a Molban. A magyar tőkepiaci törvények alapján 33 százaléknál tehet (akár feltételes) nyílt felvásárlási ajánlatot a részvényeseknek.
Feltételes felvásárlási ajánlat esetén, ha az OMV-nek nem sikerül megszereznie az összes részvény legalább 50 százalékát, akkor valószínűleg eláll a tranzakció befejezésétől, állítja Kuti Ákos, a Cashline Értékpapír Zrt. elemzője. Ha sikerül, akkor jön az igazi csata. Ahhoz, hogy az alapszabályban rögzített maximum 10 százalékos plafont az OMV kijátszhassa, ki kell szerveznie a részvényeket más cégekhez, teszi hozzá Kuti. Ehhez a legjobb utat tulajdonképpen a Mol mutatta meg.
Bebukhatják
Azonban nagy kérdés, hogy a PSZÁF, vagy második körben a megfelelő uniós hatóság vajon nem emel-e kifogást a „tulajdonosi holdudvarok” ellen, és nem nyilvánítja együttszavazásnak akciójukat és húzza meg 10 százalékban a közgyűlési szavazati jogot. Ebben az esetben az a csoport győz, amelyiket nem nyilvánítják együttszavazónak, mert így az érdekeitől függően nagyobb eséllyel meg tudja változtatni az alapszabályt, vagy megakadályozni annak megváltoztatását. Ám ezután az ügy végeláthatatlan pereskedésbe torkollna.
Ellenben ha egyik csoport taktikája sem tetszik a pénzügyi felügyeleti szerveknek, akkor patthelyzet alakul ki: mindkét csoport szavazati joga 10 százalékon áll meg, teszi hozzá Kuti. Ekkor az dönthet, hogy mekkora marad a közkézhányad, és azok a részvényesek – beleértve az 5 százalék alatti „baráti tulajdonosokat” – hova szavaznak. A Mol felvásárlásaival szemmel láthatóan ezt a közkézhányadot próbálja csökkenteni, hogy direkt vagy indirekt módon minél több részvény felett rendelkezhessen.
Mindamellett az OMV komoly mennyiségű részvényt szerezhet 32-35 ezer forintos részvényenkénti árfolyamnál, amivel csökkenti a közkézhányadot, így végül eljuthat oda, hogy a Mol is egyezkedne vele, figyelmeztet Kuti. Az elemző szerint nem kizárt, hogy a részvényenkénti 40-50 ezres ajánlatnál már a Mol-menedzsment is megfontolna egy felvásárlási ajánlatot. Ez azonban már túl drága is lehet az OMV-nek, és a részvényesek sem pártolnák feltétlenül.
Árfolyam
A csütörtöki zárás után elterjedt pletyka pozitívan hatott a 28 600 forint Mol-részvény árfolyamára. A részvény péntek reggel 29 200 forinton nyitott, ám az OMV-cáfolat hatására 28 800-ig morzsolódott az árfolyam. Aztán fél 12 körül Rahimkulov 750 ezer Mol-részvény vásárlásának hírére 29 800-ig kúszott az árfolyam. Azóta 29 300-29 400 sávba ragadt be a papír.
