A forint nem reagált
A Monetáris Tanács döntésére a forint árfolyama érdemben nem reagált: egy euróért reggel 245,45/55 forintot adtak a bankközi devizapiacon, a döntés után az euró árfolyama 245,60/95 volt.
A Monetáris Tanács érdekes vita után, majdnem egyhangúan döntött – közölte Simor András jegybankelnök a testület ülése után. A jegybankelnök elmondta: a testület elérhetőnek látja a középtávú, 3 százalékos inflációs célt, és az inflációs várakozások is mérséklődnek, igazodnak a központi bank inflációs céljához.
Három bizonytalansági tényező
Ezzel együtt a versenyszféra bérei a jelek szerint a termelékenységnél nagyobb ütemben emelkednek, ráadásul a gazdasági növekedés lassulása ellenére a magánfogyasztás a vártnál nagyobb, vagyis a lakosság vagy feléli tartalékait, vagy hitelből vásárol; utóbbi feltételezést látszik megerősíteni, hogy a devizában jegyzett fogyasztási hitelállomány rekordszintre emelkedett – sorolt a kamatvágás elleni érveket a jegybankelnök.
A Monetáris Tanács lát lehetőséget a kamatcsökkentésre, bár több bizonytalansági tényező is hátráltathatja a kamatvágást – közölte a jegybankelnök. Simor András szerint ilyen lehet az „ugráló” maginfláció, a vártnál nagyobb bruttó fizetésemelések, és a kedvező világgazdasági trendek módosulása. Ha a bizonytalanság csökken, lesz mód fokozatos kamatcsökkentésre – közölte a jegybankelnök.
Év végére 7 százalék lehet az alapkamat
A májusi inflációs adat és a versenyszféra béreinek alakulása „megelőlegezte” a testület döntését. Az árszínvonal-emelkedés éves üteme júniusban 8,6 százalékosra gyorsult a májusi 8,5 százalék után, vagyis egye inkább beigazolódni látszik a hazai elemzői kar értékelése, amely szerint az infláció érdemi csökkenésére szeptemberig várnunk kell.
Az inflációs adaton túl a Központi Statisztikai Hivatal a múlt héten azt is közölte, hogy az év első öt hónapjában 10,4 százalékkal nőttek a versenyszférában a bruttó keresetek. Az adat makroközgazdászok szerint egyelőre nem magyarázható egyértelműen: az érdemi fizetésemeléseket a gazdaság fehéredése és a jegybank számára veszélyes magas inflációs várakozások egyaránt indokolhatják.
A Reutersnak nyilatkozó elemzők arra is felhívták a figyelmet, hogy a múlt havi, meglepetésszerű kamatcsökkentést nem követheti hasonló döntés, mert az azt jelezné a piacnak, hogy a központi bank nem veszi komolyan az esetlegesen tartósan beragadó inflációra utaló adatokat.
Az elemzők az év hátralévő részében arra számítanak, hogy a szeptembertől látványosan csökkenő infláció nyomán december végén a jegybanki alapkamat 7, esetleg 6,75 százalékos lehet.
