Irigylésre méltó makromutatók
A román tőzsde piaci kapitalizációja meghaladja a 23 milliárd eurót (5800 milliárd forintnak megfelelő értéket – vagyis kicsit kevesebb, mint a budapesti értéktőzsde 7600 milliárd forintos kapitalizációja), és jelenleg 59 cég van bevezetve (nálunk 32). Az infláció tavaly 4,9 százalékos volt, a munkanélküliség 5,2 százalék, a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 10,3 százaléka, a költslgvetési deficit mértéke viszont csak 3,7 százalék. A jegybanki alapkamatot legutóbb március 26-án csökkentette 8 százalékról 7,5 százalékosra a központi bank. A némiképp váratlan lépést azzal indokolta, hogy jó előjel a gazdaság és az infláció szempontjából, hogy lassul az áremelkedés üteme, erős a nemzeti valuta, mérséklődött a nem állami hitelkihelyezés és javult a hosszú távú befektetések kilátása.
Egyre nagyobb az érdeklődés a román befektetési lehetőségek iránt, amit a dinamikus növekedési kilátások és a közeljövőben esedékes tőzsdei privatizációk mellett a jegybank és a kormány összehangolt viselkedése is támogat – hangsúlyozták a hazai brókerrangsort már több hónapja vezető KBC Securities Magyarország vezető szakemberei.
Bővülés és privatizációk
A gazdasági kilátások a román tőzsde fellendülését is előrevetítik, a részvénypiac hatalmas fejlődés előtt áll – fogalmazott Horváth Zsolt vezérigazgató (korábban a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója). Az Európai Unióhoz ez évben csatlakozott ország gazdasága 2006-ban 7,7 százalékos növekedést ért el, amely az évtized legerősebb növekedésének mondható. Az idei évre becsült 6,2 százalékos GDP-növekedés 2013-ra 4,7 százalékra csökkenhet, de várható, hogy a közép-kelet-európai országok átlagát ezt követően is meg fogja haladni. 2007 és 2013 közötti 5,4 százalékos átlagos GDP-növekedés prognosztizálható, ami magasabb a kelet-európai országok átlagánál, az EU-15-ök átlagos fejlődési ütemét pedig közel kétszeresen múlja felül.
A közép-kelet-európai országok tőkepiacai gyorsan fejlődtek az elmúlt években, de a román tőkepiac – szorosan követve a román gazdaság egészének növekedését – háromszor olyan gyorsan nőtt, mint a magyar, a cseh vagy a lengyel börzék. A helyi intézményi és kisbefektetői kör még jelentős növekedési potenciállal rendelkezik, ezért 2007-re további bővülés várható – jelezte Tordai Péter vezető elemző.
A forgalmat tovább növelhetik az idei évre várt privatizációk is: az év második felében egyebek mellett piacra dobhatják a Romtelecom 46 százalékos csomagját, a Transgaz 15 százalékát, és további állami tulajdonrészeket értékesítenek a már tőzsdén jegyzett Oltchim és az Antibotice cégekből.
Favoritok – élen a bankszektor
A román tőzsde húzórészvényeinek – a budapesti börzéhez hasonlóan – a bank-, az olaj és a gyógyszerpapírok számítanak, de nagy potenciál rejlik a közszolgáltató cégekben és az úgynevezett SIF-ekben is. Ez utóbbiak olyan speciális, zártvégű alapok, amelyekben 350-500 különböző társaság részvényei vannak (65-70 százalékban banki és biztosítói papírok), és amelyek tulajdonosai legfeljebb 1 százaléknyi részesedéssel rendelkezhetnek. Legfőképpen ezen alapok részvényei, illetve a bankpapírok révén részesedhetnek leginkább a befektetők a román gazdaság egészének gyarapodásából – hangsúlyozta Tordai Péter.
Az elemző egyik fő vételi ajánlata egyébként a BRD-GSG Bank (a francia Group Societe Generale érdekeltsége), amely a második legnagyobb mérlegfőösszegű romániai hitelintézet, és jelenlegi 600 fiókjával agresszív terjeszkedést folytat. Még nem tekinthető túlértékeltnek, a KBC elemzése szerint akár 26 százalékos árfolyam-emelkedést is hozhat a közeljövő. A negyedik legnagyobb bank, a szintén tőzsdén jegyzett Banca Transilvania szintén ambíciózus terjeszkedést folytat, ám Tordai Péter szerint már némileg túlértékelt.
Ezzel együtt Románia bankszektora szinte egyedülálló növekedési potenciállal rendelkezik a közép-kelet-európai térségben: a kölcsönök és betéti befektetési formák elterjedtsége jelenleg igen alacsony, ám a lemaradás a fejlett országokhoz képest folyamatosan csökken.
Vonzó olajcégek
Hasonlóan prosperálóak az olajipari társaságok is, ám részvényeik piaci megítélése sokkal inkább a nemzetközi folyamatokhoz, semmint a román gazdasághoz kapcsolhatók. A román olajipari szektor legfontosabb szereplője a – jelenleg 6,5 százalékos közkézhányaddal forgó, de privatizáció előtt álló – Petrom, amely évi 35 millió hordó kőolajat és 6 milliárd köbméter földgázt hoz felszínre. Ezzel méretben megelőzi a Molt, sőt, Közép-Európa legnagyobb szénhidrogén kitermelője. Szintén vonzó célpont a Rompetrol, amely a második legnagyobb olajvállalatként az ország legnagyobb és legkomplexebb olajfinomítóját működteti, valamint a Romgaz is, amely hatalmas gázvagyonnal rendelkezik.
Több száz százalékos növekedés következett be a román BET-indexben 2002 és 2007 között (Forrás: KBC Securities Magyarország)
Nagy növekedési potenciál rejlik a közszolgáltató cégekben is, mint például a Transelectricában, Románia energetikai szektorának legjelentősebb tőzsdei képviselőjében. Az ország elektromos gerinchálózatának működtetője a folyamatosan növekvő energiaárak és a bővülő fogyasztás miatt számíthat a befektetői érdeklődésre, a Transgazt pedig a privatizációs hírek húzzák. A román kormány az őszre tervezi az országos gázhálózat 10 százalékának tőzsdei magánosítását.
Rejtett gyógyszertartalékok
Romániában az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás ugyan alig negyede a nyugat-európai szintnek, azonban gyorsan növekszik. A szektort emellett a cégek növekvő profitabilitása teszi vonzóvá: a gyógyszergyártó Antibotice-nél és a Biofarm-nál az új terápiás területekre való belépés és a költségek csökkentése, míg a gyógyszer kis- és nagykereskedelemmel foglalkozó A&D Pharma-nál a javuló méretgazdaságosság utal a jövőbeli eredmény gyors növekedésére. A KBC elemzőinek az egyik kedvenc ajánlata éppen ez utóbbi társaság, amelynek részvényei ugyan jelenleg csak a londoni tőzsdén forognak, de ősztől a bukaresti börzén is megmérettetik magukat.
