A brüsszeli magyarázat szerint a magyarországi rendszer lehetővé teszi a vállalkozásoknak, hogy csoporton belüli kapcsolatok keretében működő vállalkozásoktól kapott vagy az ilyen vállalkozásoknak fizetett nettó kamatnak csupán a felét szerepeltessék adóköteles jövedelemként vagy kiadásként.
Abban az esetben, amikor a vállalat telephelye magyarországi, és kapcsolt vállalkozásai tekintetében pozitív nettó kamattal rendelkezik, a kamatnak csak a felét adóztatják meg. Másfelől, amikor a nettó kamatot fizető kapcsolt vállalkozás telephelye magyarországi, a vállalkozás adóköteles jövedelméből az összegnek csupán a felét vonja le. Abban az esetben azonban, amikor a kamatot fizető kapcsolt vállalkozás telephelye külföldi, nem a magyarországi adószabályok szerint adózik. Ezért adóköteles jövedelméből levonhatja a kifizetett nettó kamat teljes összegét.
A közlemény szerint az EU-bizottság kétségbe vonja, hogy a rendszer általános adóintézkedésnek minősül. Először is, a magyarországi szabályozás kizárja az intézkedés alkalmazásából a kisebb vállalatokat és a pénzügyi cégeket. Ezenfelül a rendszer csak vállalatok csoportjaira alkalmazható, egyéni vállalatokra nem. Továbbá, a rendszer kizárólag nemzetközi kereteken belül tűnik előnyösnek. Végezetül, egy vállalkozás éves alapon élhet a kimaradás lehetőségével. A bizottság emiatt a vizsgálat jelenlegi szakaszában úgy véli, hogy az intézkedés bizonyos vállalatoknak szelektív előnyt nyújthat, ami sérti az EK-szerződés állami támogatásra vonatkozó szabályait.
