A lap szerint a CET-ről Bálnára átkeresztelt multifunkciós központ építését meghitelező bank megtámadja a Kúria ítéletét is, 7,5 milliárd forintot akar visszaszerezni, hiszen a szerződés érvényessége nem kérdőjeleződött meg. A pénzintézet jogászai májusban alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a Kúria márciusi döntése ellen, mert úgy vélik: az ítélettel sérült a tulajdonhoz való jog is.
Az MKB hat éve kötött megállapodást a fővárosi önkormányzattal és a beruházó Porto Investment Hungary Kft.-vel, amelyben rögzítették, hogy a szolgáltatási szerződés felmondása esetén az önkormányzat köteles megfizetni a fennálló adósságot. Erre azért volt szükség, mert az előző városvezetés nem járult hozzá jelzálogjog bejegyzéséhez az ingatlanra, a beruházási költségek 90 százalékát hitelező MKB viszont biztosítékot kért. Ezt szolgálta a különmegállapodás.
A Népszabadság emlékeztet rá, hogy a beruházást már ellenzékben is támadó mai városvezetés sokallta az építésre és az üzemeltetésre szánt összeget, ezért a Porto 2011 októberében felmondta a szolgáltatói szerződést, a bank pedig 2012 elején beperelte a fővárost, a 25,4 millió eurós hitel, illetve kamatai visszafizetését kérte. A Pécsi Törvényszék tavaly márciusban kimondta: az MKB és a főváros között létrejött megállapodás érvényes.
Az önkormányzatnak a Porto tartozásáért vállalt fizetési kötelezettsége fennáll. A főváros ekkor különalkut ajánlott, ám az MKB visszautasította a követelés összegének alig felére vonatkozó javaslatot. A Pécsi Ítélőtábla szeptemberi közbenső ítéletében megerősítette a korábbi döntést: a főváros köteles megfizetni a 7,5 milliárdos adósságot. Az önkormányzat felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amely végül a bank ellenében döntött.
A tízmilliárdos beruházáshoz mindenesetre egy fillért sem adott a főváros. A per idején kötött alkukban viszont 6,5 millió eurót fizetett a Portónak, majd 2,7 millió eurót a generálkivitelezőnek. Később 1,32 milliárd forintot szavaztak meg az időközben Bálnára keresztelt multifunkciós központ befejezésére, amely azóta is kong az ürességtől. Az üzletek jó része még mindig üres, a meglévő bérlők jelentős díjelmaradást halmoztak fel. A város az alkalmi hasznosításban látja a kiutat – írja a lap.
