Mondhatnánk, hogy a piac a feje tetejére állt. No nem valami összeomlást szeretnénk itt előrevetíteni, csupán arról van szó, hogy a Budapesti Értéktőzsdén ugyanazt láthatjuk viszont, mint ami történt az elmúlt hónapokban, csak fordítva. Amíg a nagy emelkedés során a részvényárfolyamok bármilyen korrekciós kísérletnél hatalmas kereslettel találták magukat szemben és a befektetők minden apró esésben vételi lehetőséget láttak, addig most éppen az ellenkezője történik.
A piac folyamatosan esik, és amikor az alacsony árakra vadászók megjelennek, és az árak emelkednek, akkor másnap ezek a vevők kétszer annyi eladóval találkoznak és a csatának esés lesz a vége. A múlt hét is egy igen lendületes 3 százalékos emelkedéssel indult, aztán mégis 1,5 százalékos esévisszacsúszás lett a vége.
 |
 |
|
|
|
Az első fecske |
| A héten megérkezett az első gyorsjelentés is. A BorsodChem előrehozta az első negyedéves számainak ismertetését annak érdekében, hogy ezt az eseményt egybeköthesse az éves rendes közgyűléssel, amit szintén pénteken tartottak. Amíg a közgyűlés nem hozott semmi rendkívülit (45 forintos osztalék), addig a 2005-ös első háromhavi számok nagyon is kellemes meglepetést okoztak. A műanyaggyártó a várt 4,7 milliárd forintos üzemi eredménnyel szemben 5,7 milliárdos profitról számolt be. A BorsodChem esetében a működési eredményre érdemes kockáztatni, mert a nettó eredményt a jelentős és változékony devizatételek eltorzítják. A profitabilitást figyelembe véve ez volt a BorsodChem történelmének legjobb negyedéve. Az már más kérdés, hogy ez a jelentős meglepetés sem volt képes megállítani az árfolyam esését és a BorsodChem részvények már csak 2270 forintot érnek. Ez az általános negatív hangulat mellett vélhetően annak is köszönhető, hogy sokan rosszul értelmezték a negyedéves eredményt, ugyanis ha valaki csak a nettó eredményre koncentrál, akkor csökkenő profitot lát, pedig a tavalyi eredmény tele volt devizanyereséghez kapcsolódó számviteli tételekkel. No, de ezek szemléltetésére vannak az elemzők. |
|
|
|
|
|
|
Ki miatt?
Ebben elsősorban az OTP-nek van nagy szerepe. Egy hete még éltek azok a pletykák (és remények) amelyek az OTP esetleges törökországi akvizíciójához kapcsolódtak, de ezt az OTP közleménye gyorsan eloszlatta. A legnagyobb magyar kereskedelmi bank tudatta, hogy nem fog semmit hirtelen, mindenféle előzetes bejelentés nélkül venni Törökországban, amely ugyan érdekes piac, de egyelőre Románia, vagy éppen Horvátország elsőbbséget élvez. Több sem kellett az árfolyamnak: a múlt hétfői 6474 forintos záróárhoz képest a hét végére már éppen csak 6000 forintot értek a papírok.
Lehet, hogy az OTP elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor is megfigyelte, hogy milyen pozitív hatással vannak az ilyen pletykák az árfolyamra, és ezért pénteken bedobta a köztudatba egy esetleges újabb horvát akvizíció lehetőségét, de ezúttal nem szaladt el a szekér az árfolyammal.
Ugyanakkor nem csak az OTP részvényeseinek kellett veszteségeket elszenvedniük a héten. A hét legnagyobb tőzsdei vállalat közül hat árfolyama esett, élen a szebb napokat is átélt FHB-vel, amely 10 százalékot meghaladó mértékben gyengült 12 ezer forintra. Hamarosan az árfolyam tovább fog esni. No nem arról van szó, hogy ilyen negatívan ítélnénk meg a jelzálogbank kilátásait, pusztán arról van szó, hogy az FHB közgyűlésének határozata értelmében tizedelték a vállalat részvényeinek névértékét, azaz a 12 ezer forintos papírok hamarosan pusztán 1200 forintot fognak érni, míg a részvények száma tízszereződni fog. Az érték nem változik, csak átalakul.
Olajos hírek: gázosak?
Az FHB mellett a Mol is részvényfelaprózásra készült, de ezt a javaslatot a menedzsmentnek a szerdai közgyűlésen vissza kellett vonnia. Történt ugyanis, hogy hónapokkal ezelőtt, amikor kitalálták a menedzsment opciós javadalmazásának rendszerét, akkor a szabályokba elfelejtették beépíteni a teendőket egy esetleges felaprózás esetére. A mostani döntés előkészítése során úgy látszik, hogy ezt elfelejtették számításba venni és a felaprózás megtörténte azt jelentette volna, hogy a menedzsment jutalma is negyedére esett volna. Ennek tükrében nem meglepő, hogy visszavonták a javaslatot, amit újból be fognak nyújtani, mihelyst a problémát rendezik.
A szerdai közgyűlés mellett más hírek is érintették a magyar olajmultit. Először is bíztató hírek érkeztek Bosznia-Hercegovinából, ahol a Mol a horvát INA-val közösen pályázik az állami Energopetrol 69 százalékára. A boszniai információk szerint a Mol-INA duó adta a legkedvezőbb ajánlatot és hamarosan döntés születhet, hogy velük kezdődjenek meg a kizárólagos tárgyalások. Az Energopetrol azonban önmagában kicsi ahhoz, hogy képes legyen meghatározni a Mol körüli hangulatot.
Nem úgy az Oroszországból érkező hírek, melyek szerint az eddigi Mol-Jukosz közös vállalat, a ZMB immár Mol-Russneft partnerséggé alakult. A Mol bejelentette ugyanis, hogy a Jukosz értékesítette részesedését egy több tagból álló konzorciumnak, amely a Russnefthez köthető. Az még egyelőre kérdéses, hogy a Jukosz Mol-lal szembeni tartozását is rendezni kívánja-e az új partner, de vélhetően egy komoly kockázati forrás szűnik meg ezzel a hírrel. Ez ugyanakkor csak a most következő héten fejtheti ki jótékony hatását, miután a bejelentés pénteken már tőzsdezárás után született.
