A pénzt teljes egészében iskolafejlesztésre, oktatási intézmények korszerűsítésére, bővítésére költik, ha úgy dönt a kormány, hogy támogatja L. Simon László egyéni képviselői indítványát – mondta Lázár János az MTI-nek. A miniszterjelölt ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a közterhek méltányos elosztása azt jelenti, hogy “mindenkinek kötelessége teherbíró képességének és gazdasági eredményeinek függvényében adót fizetni”.
A kabinet szerint a jelentős reklámbevétellel rendelkező multinacionális médiacégeknek is az eddigieknél nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a közteherviseléshez. “Az elmúlt húsz évben nem volt ehhez elég politikai bátorság, most azonban a kormány komolyan veszi és mérlegeli L. Simon László javaslatát.” A kormány június 11-én, azaz jövő szerdán tekinti át a parlament nyári menetrendjét, ezen belül a reklámadó-javaslatot – tette hozzá.
Az adónak nincs köze a demokráciához
Lázár a médiaszektor tiltakozását úgy értékelte: ahogy a konkurens pénzintézetek összeálltak a bankadó ellen, úgy az rivális médiaérdekeltségek is összefognak a reklámadó ellen, ebben “semmi furcsaság” nincs. Ezért természetes, hogy a jobboldali sajtóban is jelent meg kritika, de nem hiszi, sőt eltúlzott gondolatnak tekinti, hogy az adó mértéke összefüggésben lenne a demokráciával, a sajtószabadsággal. “Azért, mert adót kell fizetni, attól még demokrácia marad Magyarországon.”
Az államtitkár a politika szempontjából kényesnek és kínosnak nevezte a reklámadó tervét, “hiszen a politikusok és a média között kialakulhat egy speciális összeütközés, egy érdek- és értékkonfliktus”, ami nyilván kellemetlen a politikusoknak, mert sokszor a médiamegjelenésüktől függ munkájuk sikeressége. Ő úgy látja, hogy “ezzel bizonyos médiaorgánumok megpróbálnak visszaélni, és próbálnak nyomást gyakorolni a kormányzatra”.
Az RTL zsarolja a nézőket
Lázár a reklámadóval kapcsolatos “speciális szempontok” között említette az RTL Magyarország reakcióját is – miszerint a kormány adónak álcázva akarja tönkretenni a vállalatot -, s azt a kabinet nevében visszautasította. Úgy fogalmazott, “az RTL fenyegeti az országot, megzsarolja a nézőket és a politikusokat. Ezt jó lenne, ha otthon, Németországban gyakorolná, és nem Magyarországon”. Szerinte az RTL-nek sokkal nagyobb terhet kell viselnie a közterhekben, mint eddig.
Azokról az ellenérvekről, amelyek szerint a reklámadóból várható bevétel költségvetési hatása csekély, az államtitkár azt közölte, “költségvetési kényszer valóban nincs”, de a törvényjavaslatot nem a kormány kezdeményezte, hanem egy egyéni képviselői indítványról van szó, amely a közteherviselés elvével és a “reklámfertőzés” veszélyének csökkentésével magyarázható.
A reklám káros hatásai
Lázár képviselői véleménye is az egyébként, hogy egyrészt túl sok a reklám, ami veszélyes a gyermekekre nézve, másrészt furcsának tartja, hogy “nem lehet egy filmet normálisan végignézni, mert állandóan reklámot tesznek bele”. Ezért úgy látja, a reklámozás “keretek közé szorítása” nem ördögtől való. Az adó tervezett mértékének esetleges megváltoztatásáról azt közölte, hogy ezt a Fidesz országgyűlési frakciója fogja eldönteni.
“A bevezetést el lehet halasztani, de végleg lesöpörni az asztalról nem lehet” – jelentette ki. Hozzátette, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője arról tájékoztatta őt, hogy a kormánypárti képviselőcsoport egyszer már megvitatta az előterjesztést, tárgyalásra alkalmasnak találta, de nyilván még lesz szó róla a frakcióban. A javaslat beterjesztésének időzítéséről, valamint arról, hogy reklámszakmai szervezetek közlése szerint őket nem értesítették annak benyújtásáról, az államtitkár azt mondta: minderről L. Simon Lászlót kell megkérdezni.
A Fidesz kultúrpolitikusának azt a felvetését, hogy esetleg a közösségi oldalakat szintén vonják be az adózói körbe, Lázár János nehéz jogalkotói feladatnak nevezte, amellyel több uniós ország küzd. “Mi is az Európai Unió irányelveinek megfelelően fogunk eljárni ebben az ügyben.” A médiaügynökségi bónuszok eltörlésének lehetőségét – amiről a hvg.hu cikkezett – az államtitkár-miniszterjelölt úgy kommentálta: erről is szó volt, de jelen pillanatban nincs napirenden.
