Egy korábban idősnek és érdektelennek tartott galaxis nemrég váratlan meglepetéssel szolgált a NASA kutatói számára: amikor a Tejútrendszerünkhöz közel eső ultraibolya fényre érzékeny kamerával fényképezték, nagy kiterjedésű, fiatal csillagokból álló spirálkarokat fedeztek fel benne. A furcsa képződmények jelentősége, hogy elképzelhető: a mi csillagrendszerünk fejlődése is ilyen karok kialakulásával kezdődött.
Az NGC 4625-nevű csillagrendszer nyúlványaiban található csillagok kora mindössze egymilliárd év, míg a galaxis magját ezeknél tízszer öregebb csillagok alkotják. Ezt a magot a látható fény tartományában már lencsevégre kapták, de míg a Galaxy Evolution Explorer űrteleszkóp el nem készítette infravörös felvételeit, rejtve maradtak a fénylő oválisból kinyúló, annál négyszer nagyobb átmérőjű, fiatal égitestekből álló csigavonalak.
A tudósok így közelről tanulmányozhatják a galaxisok fejlődésének egy olyan szakaszát, amelyről azt hitték, csak fiatal és távoli csillagrendszerek esetén figyelhetnek meg. Mivel a Tejútrendszer születése körül még vannak kérdőjelek, azt remélik, az NGC 4625 megfigyelése a mi galaxisunk létrejöttének körülményeire is rávilágíthat.
Bár a most felfedezett spirálkarok is alaposan meglepték a kutatókat, az űrteleszkóp fényképén más is látszik. Kiderült ugyanis, hogy a csillagrendszernek van egy közeli szomszédja is, amely hasonlít ugyan az NGC 4625-re, viszont nem veszik körül spirális nyúlványok. A NASA csillagászai egyelőre nem tudják, miként fejlődhetett ennyire eltérően a két szomszédos csillaghalmaz, de nem tartják kizártnak, hogy a karok nélküli galaxis létrejöttéhez szükséges volt a társgalaxis jelenléte.
