Fejegérrel

Kamera előtti munka. Vezérlés arcmozgással.

Naponta rengetegszer nyúlunk a számítógép egeréhez, és teljesen természetesen kattintgatunk az internet egyik oldaláról a másikra. Ez a mozdulat azonban nagy nehézségekkel jár bizonyos mozgássérültek számára, ezért elsősorban az ő életüket könnyíthetik meg az olyan eszközök, mint a fejegér.
„A fej mozgását követő egérrel több-kevesebb gyakorlás után ugyanolyan gyorsan lehet dolgozni, mint a hagyományossal” – magyarázza Lőrincz András, az ELTE információs rendszerek tanszékének tudományos főmunkatársa. A fejegér kifejlesztésével foglalkozó profeszszor hozzátette: a rendszer használatához csak webkamera és az általuk fejlesztett, ingyenesen letölthető szoftver szükséges. A beépített kamera az arc különböző pontjait kíséri figyelemmel, de a program nem függ a felhasználótól, ezért bárki azonnal használhatja a fejegeret.

Ezt a rendszert használják a Bliss Alapítvány Segítő Kommunikáció Módszertani Központjánál (SKMK), ahol beszédértő, de mozgássérült és beszélni sem tudó gyermekek és felnőttek terápiás kezelésével foglalkoznak. Márkusné Keller Tímea, a SKMK általános vezetőhelyettese elmondta: a fej mozgatása egyrészt alternatív lehetőséget nyújt a számítógép használatához azoknak, akik nem tudják a kezüket használni. Másrészt, a fejegeret terápiás célokra is jól tudják alkalmazni. Ha valakinek az egész testet érintő mozgássérülése van, akkor a nyaki izmok erősítésére és a fejkontroll javítására szolgálhat ez az eszköz, amellyel különböző számítógépes játékok során gyakorolhatják a kurzor mozgatását.

Távolabbi cél, hogy a rendszer segítségével kommunikálni, „beszélgetni” tudjanak az időlegesen „beszédképtelen” emberek is. Ennek oka lehet, hogy nagy a környezeti zaj, valaki műtéten esett át, éppen nem rendelkezik billentyűzettel, vagy olyan beszélgetést akar folytatni, amelynek saját koreográfiája van. Jelenleg az SKMK-nál bizonyos üzeneteket tartalmazó kommunikációs táblákat használnak a növendékek. Minden súlyosan mozgássérült gyerek és felnőtt, valamely testrészével (kézzel, ujjal, ököllel, lábbal, vagy a szemével ránézve) mutat a kommunikációs táblán lévő üzenetekre. Miután a mozdulatokat akaratlan mozgások nehezítik, a koordinálás nagyon komoly erőfeszítést igényel, s egy-egy mutatás között akár percek is eltelhetnek.

Ha két beszélni nem képes ember akar egymással kommunikálni, akkor szükség van egy egészséges tolmácsra, aki közvetíti az üzeneteket. A kerekes székben ülő gyermekeket nagyon nehéz olyan helyzetbe hozni, hogy lássák egymás tábláját. A számítógép használata azonban kiiktatja a tolmács szerepét, és lehetővé teszi a közvetlen kommunikációt. Ehhez nincs is másra szükség, csak egy szöveget számítógépes beszéddé átalakító úgynevezett text-to-speech (TTS) szoftverre, a kommunikációs tábla számítógépes verziójára és a fejegérre. A felhasználók így rá tudják irányítani a kurzort a tábla egy adott részére, a TTS pedig kimondhatja a táblarészhez tartozó szöveget, amit a beszédértő gyermek már megért. Ugyanez az eszköz lehetővé teszi, hogy beszédértő és beszélő emberekkel, azaz gyakorlatilag mindenkivel „társaloghassanak”.

Csipcsodák Légzsák. Elektronikus vezérlés. Intelligens port és további hasonló eszközöket az élet számos egyéb területén lehet felhasználni – hangoztatja Lőrincz András. Már most is ilyen elektronikát használnak az autók légzsákjában, ahol egy hirtelen fékezést észlelő gyorsulásmérő aktiválja a zsákot. Ezek az eszközök vegyi anyagok koncentrációjának mérésére is alkalmasak, ezért a fejlesztések egy része arra irányul, hogy az emberi testbe kerülhessenek. Így például vércukorszint mérésre is lehetne használni ezt a technológiát. Az egyik legérdekesebb felhasználási mód a hamis bankjegyek kiszűrésére szolgál. Ha minden egyes euró papírpénzt ellátnak egy olyan kis csippel, amely kódoltan tárolja az értéket és ez a kód csak a leolvasó berendezésekkel fejthető meg, akkor könnyen el lehet dönteni, valóban annyi eurót ér-e a bankjegy, amennyi rá van írva. Ez a titkos kód könnyedén meg is változtatható, ha illetéktelen személyek esetleg megfejtenék. Nagy szériában gyártva ezek a csipek rendkívül olcsóak, ezért 7 centnél nem kerülne többe egy-egy euróbankjegybe helyezni egy ilyen eszközt. A leolvasók pedig már szinte mindenhol elterjedtek, ezért ez sem igényelne túlságosan nagy befektetést.

A fejegér lesz az egyik eleme annak a modern technikával felszerelt SKMK háznak, amely a nem beszélő, kerekes székben ülő gyerekek számára nyújt segítséget a közlekedésben és a kommunikációban. Lőrincz András elmondta: a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) pályázaton nyert pénzükből elkezdhetik ennek az intelligens háznak a fejlesztését. A pályázat teljes összege 22 millió forint, ebből 19 millió a megítélt támogatás. Ez elegendő ahhoz, hogy az SKMK ház, és a kecskeméti SOS Gyermekfaluban lévő hasonló ház el tudjon indulni. A fejegér mellé szoftverrel vezérelt „okos port” is alkalmaznak, aminek elemei az épületben lesznek szétszórva. A lehetőségek széleskörűek, és elsősorban a további anyagi támogatástól függnek. Például meg tudnák oldani, hogy a szék fejegérrel legyen vezérelhető, de az okos por felügyelje a rendszert és a székek ne ütközhessenek se a falba, se egymásba.

A mostani pályázat lehetővé teszi, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a gyerekek helyzetét (hol vannak) és az állapotukat (jól vannak-e). Az intelligens por olyan apró elektronikai eszközöket tartalmaz, amelyek képesek gyorsulás- és távolságmérésre, valamint ultrahangos és rádiófrekvenciás drótnélküli adatátvitelre is. A gyerekeken is lesz egy vagy több apró csip karszalagként vagy a cipőre szerelve, és ezáltal meghatározható a pozíciójuk. Az SKMK házban a kerekes székben lévő gyerekek webkamerával felszerelt laptopot kapnak, ami egyrészt lehetőséget nyújt a kommunikációra a fent említett módon, másrészt mozgásukat, mozgásfejlődésüket tudják majd dokumentálni. Mindez azonban csak a jövőben valósulhat meg, hiszen a vezérelhető kerekes székek, laptopok, finom mozgásra és kommunikációra képes robotok tekintélyes hardverigénnyel és szoftver-fejlesztési költséggel járnak.