Az aukcióra bocsátott magyar alkotások jelentős hányada viszont nem talált gazdára. A magyar kollekcióból a legnagyobb érdeklődés Munkácsy Mihály egyik művét, az 1869-ben készült A lusta inast kísérte; ennek a képnek a vázlata a Nemzeti Galériában látható, talán leghíresebb Munkácsy-mű: Az ásító inas.
A cég előzetesen 40-60 ezer fontos leütésiár-becslést adott – 30 ezer fontról (11,1 millió forintról) indult az aukció, és az induló árat gyorsan felverték 75 ezer fontig. Innen már csak egy helyszíni és egy telefonos licitáló ígért egymásra, ötezer fontonként emelve az árat; a kalapács végül az ismeretlen telefonos vevő utolsó, 85 ezer fontos (31,5 millió forintos) ajánlatánál ütött le utoljára.