Hazánk gazdasági sérülékenységének elsődleges oka az államháztartási hiány nagysága, is ezzel párhuzamosan az a tény, hogy a fiskális politika az elmúlt években letért a Brüsszelnek benyújtott, s ráadásul módosított konvergencia-pályáról – ekként összegezhetőek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által jegyzett dokumentumban közölt megállapítások.
Az MNB szakértői pesszimisták a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban is; véleményük szerint az nem tartalmazza a büdzsé helyrerázásához szükséges intézkedéseket. Mindez pedig oda vezet, hogy az ország egyre távolabb sodródik a konvergencia-pályától. Egyetlen szerencsénk, hogy a nemzetközi tőkepiacok kockázatvállalási hajlandósága magas, áramlik a tőke a régióba, s így Magyarországra is. Ez azonban nem szabad, hogy elkényelmesítsen. Ha beválik a jegybanki jóslat, s a jövő évi büdzsé valóban még inkább eltávolítja az eurótól az országot, akkor nemzetközi tőkeáramlásban esetleg bekövetkező fordulat igen kellemetlen meglepetésekkel szolgálhat. Az elmúlt időszakban a külföldi portfólió tőke – amely a folyó fizetési mérleg finanszírozásában oroszlánrészt vállalt – gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta Magyarország fundamentális makrogazdasági helyzetét. A kockázati megítélés és a rizikóvállalási hajlandóság változása azonban sokkszerűen érheti a felborult egyensúllyal kínlódó gazdaságot.
A jegybank megítélése szerint elsősorban a globális egyensúlytalanságok korrekciója, valamint a magas olajár idézheti elő, hogy a külső konjunktúra lelohadjon, legfontosabb kereskedelmi partnereink – elsősorban Németország – importkereslete apadjon, s így a magyar gazdaság növekedése lefékeződjön.
A finanszírozási környezet megváltozása a forint gyengülését és a hozamok emelkedését idézheti elő – írja a jelentés. Ez komoly kockázatokat hordoz magában, mivel az utóbbi években a háztartások tetemes devizahitel-állományt halmoztak fel, s egy jelentősebb forintgyengülés az árfolyamveszteségen keresztül érzékenyen érintheti ezeket a pozíciókat. Az árfolyammal kapcsolatos kockázatok e hitelek folyósítóira is jókora kockázatokat rónak, bár a bankrendszer tőke- és jövedelmi helyzete alapján az MNB jó sokktűrő képességűnek ítéli meg a szektort.
A háztartások ugyanakkor valószínűleg egyáltalán nem, vagy csak igen kevéssé vannak tisztában saját árfolyamkockázataikkal. Egy nagyobb árfolyamveszteség így a bankrendszerrel szembeni bizalomvesztéshez vezethet. A konjunktúra kedvezőtlen változása ugyan elsősorban a vállalati szektort érinti, ám ha ez a munkanélküliség további növekedésével jár együtt, akkor a lakossági hitelezés növekedési ütemének megtorpanásán keresztül a bankrendszer jövedelmezőségét is befolyásolhatja.
A jegybank a pénzügyi stabilitásra leselkedő fokozott veszélyként említi a gépjármű-hitelezést. Ez ugyan különböző pénzügyi vállalkozásokon keresztül zajlik, ám azok tulajdonosi és finanszírozási szálakon is kötődnek a bankrendszerhez. A piacot egyrészt a laza finanszírozási feltételek, másrészt a devizahitelek szinte kizárólagos egyeduralma jellemzi. A laza kondíciók miatt a hitelek minősége a jelenlegi, stabilnak mondható hozam- és árfolyam-alakulás mellett is romlott. A makrogazdasági kockázatok felerősödése esetén a gépjármű-finanszírozási szektor veszteségei magas szintre emelkedhetnek.
Hasonlóképpen elégedetlen az MNB a magán-nyugdíjpénztárak szabályozásával és tevékenységével. A bírálat szerint a pénztárak transzparenciájával komoly gondok vannak, az irányítási rendszer törvényi szabályozása hiányos. Az MNB szerint a hatályos szabályozás felülvizsgálata lenne szükséges ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer második pillére hatékonyabbá válják.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
