Tavasszal, a Száz lépés program egyeztetésekor még olajozottan működött a koalíció: a nyilvánosság elé a hosszú heteken keresztül, akár éjszakába nyúló viták során kialakított koncepció került. Ám a kampány közeledte az együttműködésére is rányomta a bélyegét: az SZDSZ és az MSZP igyekszik önállóan is megnyilvánulni, s ennek tudható be a hetek óta tapasztalható kormányzati többszólamúság.
Gyurcsány Ferenc és Kuncze Gábor. Mindkét pártnak jól jöhet, ha megmutathatja saját arcát.
GYORS REAGÁLÁS. Mostanság egy-egy bejelentés előtt már nem feltétlenül egyeztetnek egymással a felek – és gyakran először a nyilvánosság előtt reagálnak egymásra. Lapunk úgy tudja, a nyugdíjak ötéves felzárkóztató programjáról a szocialisták nem konzultáltak az SZDSZ-szel. Erre a szabad demokraták kivételesen idegesen reagáltak: Horn Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal koalíciós egyeztetésért felelős politikai államtitkára a nyilvánosság előtt közölte, hogy így nem lehet eljárni – holott a korrekcióval alapjaiban egyetértettek. De ugyanígy szólózik az SZDSZ, amikor egyeztető tárgyalások nélkül beszél adócsökkentésről. „Kampány van, politikát csinálunk” – magyarázza egy szabad demokrata politikus. „Nyilván nem fogjuk felrúgni a koalíciót csak azért, mert valamiben nem értünk egyet” – teszi hozzá beszélgetőpartnerünk, aki a földosztást, illetve a gázár-kompenzációt említi példaként.
Másrészt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgy gondolhatja, hogy a választások közeledtével a két kormányzó pártnak is jól jön, ha egy-egy szakpolitikai kérdésben megfogalmazhatja saját, a koalíciós partnertől homlokegyenest eltérő álláspontját. Az utóbbi hetek tanúsága szerint legalábbis a kormányfő gerjeszteni igyekszik ezt a fajta vitát.
Még a szocialista oktatáspolitikusok körében is meglepetést váltott ki Gyurcsány szeptember 22-én tett bejelentése, miszerint – a Magyar Bálint oktatási miniszterhez köthető kistérségi iskola-összevonás programot felülírva – a kormány ezután a kistelepülések iskoláinak alsó tagozatát helyben kívánja tartani, felismerve az oktatás szerepét egy-egy csökkenő népességű falu életképességének megőrzésében. A szakminiszter napokig hallgatott, majd a múlt héten látványos ellentámadásba ment át, amikor kijelentette: a gyerekek érdekeit tartja szem előtt, akik számára a kistérségi iskolák összevonásával lehet színvonalasabb oktatást biztosítani. A helyi önállóság megtartásának a Fidesz által is egyre hangosabban képviselt ügyét Magyar Bálint a „demagóg politikai csatározások” körébe utalta.
„A kampánynak tudjuk be a miniszterelnök iskolaügyi offenzíváját, a választások előtti év végén ennyi véleménykülönbség belefér” – tompítja ugyanakkor a megfogalmazás élét az egyik szabad demokrata politikus, aki kizártnak tartja, hogy az aprófalvak iskolái kapcsán eldurvulna a koalíciós vita. Egy másik, kormányközeli forrásból úgy értesültünk: ez ügyben ráadásul volt is egyeztetés a két párt között, mégpedig a költségvetés kapcsán. Az SZDSZ markánsan képviselte azt a véleményt, hogy ne a széttagolt iskolaszerkezetet, hanem a kistérségi társulásokat finanszírozzák. A miniszterelnök néhány tízezer gyereket érintő elképzelése a mostani előirányzathoz képest mintegy 2 milliárdos többletet jelentene. „Ezt akár oda is lehetne adni, ez nem pénzkérdés” – magyarázza SZDSZ-es beszélgetőpartnerünk. Mindenesetre a költségvetésről folyó vitában dől majd el, hogy melyik koncepció valósulhat meg, de a kisebbik koalíciós partnernek kapóra jött a lehetőség, hogy még markánsabban megfogalmazza saját oktatásügyi elképzelését.
Hasonló hatása, illetve következménye lehet annak, hogy Gyurcsány nyilvánosan lamentált az euró-bevezetés 2010-es időpontjáról, aminek alapvető fontosságát korábban soha nem kérdőjelezte meg. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke emiatt – szokatlan módon – levélben fordult a gazdasági élet vezető személyiségeihez: segítsenek elérni, hogy a kormány továbbra is ragaszkodjon a 2010-es céldátumhoz.
FESZÜLTSÉG. Ebből úgy látszik: a koalíciós feszültséget a felek önerőből nem képesek feloldani. Horn Gábor szerint azonban az elmélkedő miniszterelnök szavait nem kell feltétlenül úgy értelmezni, mintha már le is mondott volna a csatlakozás meghirdetett céldátumáról. „Érvényben van az a kormányprogram, amely a 2010-es csatlakozást irányozza elő” – állítja az államtitkár.
Persze ebből még nem derül ki, hogyan készül ezt a két párt a jövő évi költségvetésben is megfogalmazni.
