Vagy
A politikai vitává alakult közgazdasági disputát a kormányfő többször is egy vagylagos kérdésként állította be. Szerinte Magyarországnak az euró és az autópályák között kell választania. Azonban közgazdászok arra hívják fel a figyelmet, hogy a két kérdés nem zárja ki egymást. Helyette inkább egy radikális államháztartási reformra van szükség.
E cél érdekében a következő 3 évben közel 1000 milliárd forintos államháztartási kiigazítást kell végrehajtani, ami nagyrészt a kiadási oldalon, kisebb részben a bevételi oldalon valósulhat meg – felelte egy kérdésre a pénzügyminiszter.
Növekedési áldozatok nélkül jövőre csak 4,7 százalékra lehet csökkenteni az idei 6,1 százalékos GDP-arányos, eredményszemléletű – nyugdíjbefizetésekkel korrigált – államháztartási hiányt – mondta Veres János.
Korábban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arról beszélt, hogy évente 300 milliárd forinttal kellene csökkenteni a büdzsé kiadásait az euró 2010-es bevezetése érdekében.
Csütörtökre várva
Bár a keddi luxemburgi Ecofin-ülés után még nem tudható, hogy milyen ajánlást fogalmaz meg az EU-Bizottság Magyarországnak a 2006-os költségvetés ügyében, de Veres reménykedik, hogy a benyújtott 1,4 százalékpontos államháztartásihiány-csökkentést tartalmazó költségvetést elfogadják. A bizottság október 20-án hozza nyilvánosságra döntését.
Szerinte az autópályaépítéssel kapcsolatos Eurostat elszámolási ajánlás miatti korrekció mellett még három tételnél – az áfabevételeknél, a nyugdíjkifizetéseknél és a humán normatíva előirányzat támogatásánál – tér el a tervezettől a 2005. évi költségvetés.
2004-ben, az uniós csatlakozás miatt 400 milliárd forint áfa tűnt el a költségvetésből, ennek következtében a 2005. évi korrigált áfabevételi-irányzat is néhány tízmilliárd forinttal kisebb lesz – mondta Veres János.
Két hete lebegtetik
A kormány szeptember végén ismerte be, hogy kiszalad kezéből a hiány kezelése, s bevallotta, hogy az idei – nyugdíjbefizetésekkel korrigált – hiány eléri a 6,1 százalékot, s módosította a korábban jövőre kitűzött, rendkívül tetszetős számokat 4,7 százalékra.
A pénzügyi kormányzat a bejelentést követően igyekezett minden nyilatkozatában arra felhívni a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetés nem lesz választási büdzsé. De az ezt követően két nap múlva benyújtott tervezetből mégis az derült ki, hogy van választási felhangja az anyagnak.
Meglepetés?
A piaci szereplők közül senkit nem lepett meg, hogy a kormány elkezdte dresszírozni a lakosságot és a piacokat, hogy a korábban kőbe vésett 2010-es eurócsatlakozási céldátumon változtatna. A pénzügyi vezetés viszont ezt határozottan tagadta, mondván, a céldátum továbbra is él. Ugyanakkor Gyurcsány Ferenc kormányfő egyetlen azóta adott nyilatkozatában nem mondta ki, hogy 2010 továbbra is céldátum lenne. A piaci elemzők szerint ez pedig a legrosszabb taktika, ugyanis a lebegtetés következtében kialakuló bizonytalanság nagyon komoly hosszú távú veszteséget okozhat az országnak.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is hallatta hangját az ügyben. S az egyik legnagyobb munkaadókat tömörítő hazai érdekvédelmi szervezet szerint a befektetők már beépítették ezt a bizonytalanságot a várakozásaikba, de az ő türelmük sem végtelen. Ha a kormány a választások után sem lép, akkor retorziókra számíthat a befektetők részéről.
