“Nem készítettünk választási költségvetést jövőre, tartottuk magunkat a korábban bejelentetthez: az adóváltozások miatt kieső bevételeket a kiadások csökkentésével ellensúlyozzuk” – tette hozzá a pénzügyminiszter.
A pénzforgalmi hiány 2005-ben a GDP 5 százaléka lesz. Az autópályákhoz kapcsolódó elszámolások 1,9 százalékponttal (432 milliárd forinttal) növelték a hiányt, a fennmaradó rész részben abból adódik, hogy elmaradás van az áfabevételekben és túlteljesülnek a kiadási előirányzatok, illetve az uniós társfinanszírozásra tervezett tételek. Szintén ehhez adódik a közalkalmazottak 13. havi bérének elszámolása ügyében hozott Eurostat-döntés hatása is – tette hozzá Veres.
Veres már korábban is beszélt arról, hogy jövőre egy egyszeri hiánycsökkentő nem így kerül elszámolásra. A tételt most sem nevezte meg, azonban annyit a kormányszóvivői tájékoztatón közölt, hogy ez az összeg pontosan 415 milliárd forintot tett volna ki. Ezzel pedig jövőre 1580 milliárd forintra ugrott a pénzforgalmi hiány nagysága.
A 2006-os eredményszemléletű, nyugdíjreformmal korrigált GDP-arányos hiány az eredetileg tervezett 2,9 százalékról 4,7 százalékra módosul, ebben a nyugdíjkorrekció 1,4 százalékpont. Ugyanakkor a pénzügyminiszter a jó oldalát is megvilágította a történteknek: a korrigált számok alapján jövőre az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben, a GDP 1,4 százalékával csökken az eredményszemléletű hiány.
Még mindig 2010-es euróbevezetésről beszélnek
A kormány nem tárgyalt a középtávú gazdaságpolitikai stratégiáról, a következő néhány hétben tekinti át azt, hogy milyen pálya a legcélravezetőbb Magyarország számára az euró bevezetésére – közölte a pénzügyminiszter.
Veres János elmondta: az idei évi költségvetés módosított számai, illetve a jövő évi tervezett számok alapján teljesíthető az euró bevezetéséhez szükséges hiánycél 2008-ra – ha folytatódik a 2005-ről 2006-ra mért hiánycsökkentés mértéke –, vagyis a kormány továbbra is bevezethetőnek tartja a közös valutát 2010-ben. “Nem sürgető a döntés, hiszen a konvergenciaprogram teljesüléséről a magyar kormánynak az év végére kell jelentést készítenie az uniónak” – fogalmazott a pénzügyi tárca vezetője.
Elbizonytalanodott a piac
Hirtelen bizonytalanságot okozott a pénz- és tőkepiacokon Veres János bejelentése, amelyben gyakorlatilag hivatalosan megerősítette azokat a piaci várakozásokat, amelyek az idei és jövő évi hiánycélok tarthatatlanságára vonatkoztak – mondta el a FigyelőNet kérdésére Bónis Miklós, az Inter-Európa Bank elemzője. A pénzügyminiszter egyben azt is beismerte, hogy a kormány felülvizsgálja az euró 2010-es bevezetésének esélyét, amit a piaci szereplők egyértelműen úgy fordítottak le, hogy a kormány végleg feladta az eddigi céldátumot.
A nagy bejelentések napja
Mint arról már korábban is szóltunk, a nagy bejelentések napja lett a szerdai. A kormányzat végre bevallotta, hogy – a közbeszédnek megfelelően – az államháztartás idénre tervezett hiánycélja nem teljesíthető, mivel a legtöbb egyszeri hiánycsökkentő tételt az uniós hatóságok nem engedik elszámolni.
A vártnak megfelelően a 2005-re tervezett – nyugdíjpénztári befizetésekkel korrigált – hiányt a kormány 3,6 százalékról 6,1 százalékra emelte, míg a jövő évi – az egy évvel ezelőtt benyújtott, majd decemberben módosított konvergenciaprogramnak megfelelő – deficit 2,9 százalékról 4,7 százalékra ugrik (pénzforgalmi szemléletben 6,1 százalék). Ez jövőre 1580 milliárd forintos hiányt jelent, ami az idei 1022,6 milliárd forintos előirányzatnál több mint 500 milliárddal magasabb összeg.
Gyurcsány már puhította a piacot
Gyurcsány Ferenc kedd délután már jelezte rádiónyilatkozatában, nem biztos, hogy 2010 lesz az euró bevezetésének időpontja. A Reuters elemzői konszenzusa szerint ezzel elkezdődött a piac rossz hírekre trenírozása, ugyanakkor még egyáltalán nem biztos a bevezetés céldátumának kitolása – írta a Napi Gazdaság. Mindenesetre a piac mielőbb új dátumot akar (vagy a régi megerősítését), mert a legrosszabb a bizonytalanság. A szerdai hiánymutatók bejelentésekor Veres ismét nem ejtett szót az eurócsatlakozás időzítéséről.
Gyurcsány keddi nyilatkozatában szinte válaszút elé állította az országot. Szerinte ugyanis vagy autópályát épít az ország, vagy gyors hiánycsökkentésbe kezd, és akkor 2010-ben itt az euró. A kormány – Gyurcsány szerint – inkább a sima átmenetet, illetve a korábban elkezdett programot választja, mivel az autópályákat 50 évre építik.
Mi a baj?
Ugyanakkor az autópálya-építésnek kis szerepe van a hiány elcsúszásában, inkább strukturális problémáról van szó, ezt pedig csak egy alapos államháztartási reformmal lehet orvosolni.
A nagyon magas hiány oka, hogy az Eurostat nem fogadja el azt a módot, ahogyan a kormány korábban az államháztartás könyvelését vezette. A legnagyobb terhet a tavalyi számokra a 13. havi – tavaly elhalasztott, és csak idén nulladik havi bér néven a közszférában kifizetett – juttatások jelentették. Ezt ugyanis eredményszemléletben 2004-re kell elszámolni – szólt az uniós statisztikai hivatal verdiktje. A pénzügyi tárca teljes mértékben elfogadta az Eurostat iránymutatását.
2005-ben pedig a PPP-be vitt autópályákat kellett visszavinni a költségvetésbe (jövőre már biztos, hogy az Eurostat iránymutatásainak megfelelően kerül ki az autópálya-építés a költségvetésen kívülre). Ezen túl Veres János pénzügyminiszter 2006-os, egyelőre nem részletezett, egyszeri hiányjavító intézkedések elvetését is bejelentette.
A kormányzat valószínűleg követi az eddigi gyakorlatot, és továbbra is az alacsonyabb, immár 1080 milliárd forintos 2005-ös pénzforgalmi egyenleget kommunikálja, hiszen ez a szám többé-kevésbé tartható lesz. Ugyanakkor az euró bevezetéséhez nem ez, hanem az eredményszemléletű deficitek alakulása a lényeges. Itt pedig drámai romlás történt – 3,6-ról 6,1 százalékra.
