Változik a banki adóslista

 

Akár családtervezési problémát is okozhat a rossz adósokat nyilvántartó feketelista: hivatalos nevén a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR). Egy solymári fiatalember például azért nem tudja párjának kimondani a boldogító igent, mert házasságkötése esetén adóstársnak minősül, s ekkor már felesége nevében sem tudnak felvenni támogatott lakáshitelt. Ő ugyanis egy autókölcsön törlesztőrészletének késedelmes befizetése miatt felkerült a listára. Esetében elegendő volt egyetlen részlet elfelejtése ahhoz, hogy a finanszírozó – ő is elismeri, hogy jogosan – felrakja őt a nemfizetők közé. Ezért aztán jobb híján a menyasszony vesz fel saját nevében devizahitelt, a lagzi pedig csúszik.

Elvben kizáró ok

Aki ezen a listán szerepelt, a legutóbbi időkig nem sok jóra számíthatott: a pénzintézetek egy-egy újabb hiteligénylés esetén – lekérve adatait az adatbázist kezelő Bankközi Informatikai Szolgáltató (BISZ) Rt.-től – automatikusan elutasították a kérelmét. Az ügyfelekért folytatott verseny ugyanakkor alapvető változásokat hozott: kérdésünkre ugyan több bank (CIB, Erste, Inter-Európa, KDB) is úgy válaszolt, hogy továbbra sem adnak hitelt BAR-listán szereplő ügyfélnek, számos versenytárs (Citibank, Credigen, HVB, K&H) viszont jelezte: bizonyos feltételek mellett hajlandóak ezen ügyfelek számára is kölcsönözni.

Általános elv, hogy időközben már rendezett tartozásról legyen szó, ám a K&H jelenlegi – éppen felülvizsgálat alatt álló – hitelszabályzata alapján csak jelzáloghitel esetén folyósít kölcsönt a feketelistán nyilvántartottaknak. A bankok abban az esetben, ha befogadják a korábbi feketelistás hitelkérelmét, általában nem térnek el a standard kondícióktól, de például a Credigen alkalmanként adóstárs bevonását kéri.

Adóstárs kell

A Budapest Bank (BB) és az OTP még „lazábbak”: náluk nemcsak a lezárt ügyű BAR-listások kopogtathatnak eséllyel, hanem azok is, akik még aktív hiteltartozás miatt kerültek szégyenpadra. A BB adósságrendező, az OTP pedig devizaalapú jelzáloghitelét ajánlja ezeknek az ügyfeleknek (a BB terméke is jelzálogalapú). Az így vállalt többletkockázatnak ugyanakkor ára van. A legnagyobb lakossági bank ilyen esetekben mindenképp feltételül szabja egy további adóstárs bevonását, míg a kölcsönt a standard devizahitel kamatszintje fölött 1,5 százalékpontos felárral bocsátja a megszorult ügyfél rendelkezésére. A BB-nél nincs standard konstrukció, e bank az adatok vizsgálata után kockázat alapú árazást alkalmaz. Ez a magasabb kamat mellett a felajánlott ingatlan alacsonyabb finanszírozási arányában, illetve az ügyfél jövedelmének kisebb terhelhetőségében nyilvánul meg.

A fogyasztóvédelmi, illetve versenyszempontból egyaránt aggályos jelenlegi gyakorlat miatti elégedetlenség megszülte a BAR-lista újraszabályozási igényét is. A jövőben kötelező lesz – az ügyfél-tájékoztatás új szabályai mellett – az is, hogy az adóst a feketelistára felvivő pénzintézet rögzítse a szerződés típusát, számát, megkötésének és lejáratának időpontját, a hitel és a fennálló tartozás összegét. Ennek alapján sokkal több információval rendelkezhet majd az adatokat lekérdező bank arról, milyen súlyú ügyben lett sáros a hozzá hitelért forduló. Mert bizony a fiatal, egyszer megcsúszott vőlegény mellett a BAR-lista őriz olyan szélhámosról is adatot, akitől nyolc bank is pénzt vár, s tartozása több millió forintra rúg.

Azt ugyanakkor nem sikerült elérni, hogy a rendszer alapvető rugalmatlanságát okozó, kötelezően 5 éves időtartamra szóló lista-tagság hamarabb törlődjön azok számára, akik kis összeggel kerültek fel, és gyorsan rendezték elmaradásukat. (Abban a banki gyakorlatban sem várható változás, hogy a személyhez, illetve családhoz köthető vállalkozások bebukhatják a hitelfeltételt, ha vezetőjül BAR-listás.)

Olcsóbbakká válnak a hitelek?

Kevesen tudják, hogy a mostantól kötelezővé váló adatszolgáltatást a bankok eddig is megadhatták volna. A rendszerkommentár rovatban lehetett volna közölni például azt, hogy a bank és adósa közös megegyezéssel a felvitel óta átütemezte a hitelt, s utóbbi azóta rendben eleget tesz törlesztési kötelezettségének. Mivel azonban az ügyfelek számára ez nem volt széles körűen ismert, a pénzintézetek többsége megspórolta az ilyen adatkezeléshez szükséges informatikai fejlesztést. Az új jogszabály életbelépésével erre nem lesz lehetőség, persze az megjósolható, hogy a fejlesztések többmilliós összegét végül is ki fizeti majd meg. Tapasztalatok alapján nehéz ugyanis elhinni a bankok véleményét, miszerint a bővebb adatok révén csökken a kölcsönök kockázata, aminek kedvező hatása lesz a hitelek árazására is.

Halvány remény azért van. Rácz Lajos, a BISZ Rt. vezérigazgatója a Figyelő kérdésére ugyanis elmondta, hogy a társaság – noha tőlük is többmilliós újabb beruházást követel az új szabályoknak való megfelelés – nemhogy nem növeli, hanem egyenesen csökkenti majd az árait. Egy-egy lekérdezésért a vezérigazgató szerint jövőre várhatóan 7-8 százalékkal kevesebbet kell majd fizetnie az erre jogosult pénzintézeteknek. Persze, a sokból könnyen ad a BISZ: az elmúlt év végi 340 ezer után immár 427 ezer mulasztást nyilvántartó adatbázisból havonta 350-400 ezer lekérdezés történik.