Gombos András szerint ennek a környezetbarát energiaforrásnak két formája is az agrárium sikerének záloga lehet. Az energiaültetvények, energiaerdők telepítésével megújuló energiaforrások, illetve abból származó hőenergia és áram nyerhető. Ezen kívül a takarmánygabonából megtermelt feleslegeket bioüzemanyagok előállítására lehetne használni – mutatott rá. Utalt arra, hogy a bioüzemanyagok is alternatív energiaforrásnak számítanak.
Az államtitkár nem tudta megbecsülni, mekkora területen lenne ésszerű energiaültetvények- és -erdők telepítése. Annyit közölt, hogy azt minden olyan mezőgazdasági művelésű területen meg lehetne fontolni, ami más agrárcélú termelésre nem alkalmas, továbbá biomassza égetésére szolgáló erőmű, vagy kazán van a közelben.
A bioüzemanyag kapcsán kifejtette, hogy az ahhoz szükséges alapanyag-ellátást a belföldi igényeken felüli mennyiségben megtermelt gabonából biztosítani lehetne. Nem intervencióra és raktárakba kell termelni – hívta fel a figyelmet az államtitkár hozzátéve, hogy az utóbbi években az export is egyre nehézkesebb.
Információi szerint a Mol bioüzemanyag-szükséglete 2008-ra 800 ezer tonna takarmánybúzából vagy 400-480 tonna kukoricából előállított bioetanolból fedezhető. Ezek a mennyiségek a búzánál egy átlagos évben a felesleg negyedét, kukoricánál hatodát teszik ki. Gombos András közölte, hogy a felesleg egy részének levezetésével enyhülhetnek az utóbbi években már megszokott gabonapiaci feszültségek, és az árak is stabilizálódhatnak.
A biomassza térnyerésének agráriumra és környezetvédelemre gyakorolt kedvező hatásaként értékelte az államtitkár azt is, hogy az ugyancsak zöld energiahordozóként felhasználható hígtrágya és élelmiszeripari hulladék nem csak az energiatermelés miatt kedvező, hanem szennyező forrástól mentesül a környezet pluszráfordítások nélkül.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
