Rendőrautó posztol a Szabadság téren azután, hogy kedden este több százan demonstráltak a térre tervezett megszállási emlékmű ellen, és a tüntetők lebontották az építkezés köré húzott kordonokat – jelentette az Origo tudósítója.
Mára egyébként újabb demonstrációt ígértek az emlékmű felállítása ellen tiltakozók. A szocialisták pedig sajtótájékoztatót tartanak Erőfitogtató emlékmű címmel a tervezett emlékmű helyénél.
A Kormányzati Információs Központ kedden közölte, hogy megkezdődtek a német megszállás áldozatainak tiszteletére állítandó budapesti emlékmű építésének munkálatai. A munkát egy kormányhatározat szerint május 31-ig kell befejezni. A határidőt a Magyar Közlönyben február 19-én megjelent kormányhatározattal módosították március 19-ről május 31-re.
Ha nem tartja be az ígéretét, nincs miről tárgyalni
A kedden megkezdett munkálatokról Heisler Andrást, a Mazsihisz elnöke azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy egy belső adminisztrációs túlkapás volt, ha így van, le lehet állítani az építkezést. Ha a miniszterelnök semmibe veszi saját ígéretét, akkor nincs tárgyalási alap. Orbán Viktor korábban a Mazsihisznek levélben azt írta, hogy az emlékműről húsvét után újra egyeztet a zsidó szervezetek képviselőivel.
Mazsihisz bojkottál, Orbán véd
A kormány még januárban jelentette be: a német megszállás emlékére emlékművet emelnek. Az ötlet hatalmas vihart kavart, civilek, politikusok és történészek is tiltakoztak ellene. A Mazsihisz közgyűlése február elején döntött úgy, hogy bojkottálja a holokauszt emlékévet, ennek egyik oka a német megszállási emlékmű volt.
A miniszterelnök a Mazsihisz vezetőinek írt a német megszállás készülő emlékművéről. A kormányfő békülékeny hangot ütött meg, úgy vélte: a döntésükön nincs mit magyarázni. Az áldozatok sorsa mellett nem lehet főhajtás nélkül elmenni, ez emberség és nem politikai nézetek vagy pártállás kérdése – fogalmazott Orbán Viktor.
Történészek is vitatják
Ungváry Krisztián történész szerint az akkor történteket képtelenség a jó és a rossz harcaként megjeleníteni. Az egyik oldalon bemutatja a sassal a rossz, gonosz náci németeket, a másik oldalon pedig Gábriel arkangyal – aki maga a szentség, a jóság és a tisztaság – a magyar államot, ez azonban nem egészen így volt: a magyar hatóságok hihetetlen lelkesedéssel, mindenkit túlteljesítve kirabolták és deportálták a lakosság egy részét. Ezt valahogy ennek az emlékműnek meg kéne jelenítenie – fogalmazta meg problémáját a Hír24-nek a történész.
Február végén derült ki, hogy nem állítják fel március 19-én a Szabadság téren a német megszállás áldozatainak emlékére tervezett szoborkompozíciót. Kormányülésen vitatták meg az emlékmű sorsát, és az indoklás szerint a körülmények, az előkészületek nem megfelelőek. A másik indoklás pedig úgy hangzott el, hogy „az emlékmű felállítása az április 6-ai parlamenti választás előtt megosztó”.
