Arzénból táplálkozó baktériumot azonosítottak a kaliforniai Mono sós tó üledékes rétegében amerikai kutatók, akik szerint a baktérium a foszfor helyett építi be többek között fehérjesejtjeibe, valamint örökítőanyagába a mérgező nehézfémet.
A Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint első alkalommal nyert bizonyosságot, hogy minden ismert földi élet egyik alapvető építőkövét egy másik elem helyettesítheti.
“Ez a kutatás arra emlékeztet minket, hogy az élet, ahogy mi ismerjük, sokkal rugalmasabb lehet annál, mint amit feltételezni, vagy elképzelni tudunk” – mondta Felisa Wolfe-Simon az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA asztrobiológiai intézetének munkatársa az Arizonai Állami Egyetemen. “Ha a Földön ilyen váratlan dolog létezhet, akkor mi minden lehet, amit még nem láttunk?” – vetette fel.
“ÁTÍRTÁK” AZ ÉLET FOGALMÁT
Kibővült az élet meghatározása. Az új bejelentés átírja az életről való eddigi gondolkodásunkat.
A foszfor a DNS és az RNS gerincét adja, lényeges eleme az összes eddig ismert élő sejtnek. Eddig úgy gondolták a tudósok ezt nem helyettesítheti semmi.
A foszfor a szénnel, a hidrogénnel, a nitrogénnel, a kénnel, valamint az oxigénnel együtt ahhoz a hat elemhez tartozik, amely – eddig ismert formájában – alapvető az élethez.
A Wolfe-Simon által vezetett kutatók azt akarták feltárni, hogy az élet vajon más anyagokkal is működhet-e. A tudósok vizsgálataik során az arzénre összpontosítottak, mert az kémiailag nagyon hasonlít a foszforra.
MÉREGRE ÉPÜLŐ ÉLET
Az arzén a legtöbb életforma számára rendkívül mérgező: az anyagcsere-rendszer nem tudja megkülönbözteti a két elemet biológiailag aktív formájában. Ha a foszfor helyére arzén kerül, leállnak a központi biokémiai folyamatok.
A kutatók laboratóriumi körülmények között tenyésztettek a Mono-tó üledékéből származó magas arzéntartalmú baktériumot. A kísérlet során a fejlődési szakaszban fokozatosan növelték az arzénkoncentrációt, foszforhoz viszont nem juttatták a táptalajt.
A végén olyan baktériumféle maradt, amely ilyen körülmények között is életben maradt, sőt növekedni tudott. A tudósok GFAJ-1 néven azonosították. Az asztrobiológiai intézet csapata azt is bizonyítani tudta, hogy a baktérium anyagcseréje során valóban felhasználja az arzént, és ezzel helyettesíti a hiányzó foszfort.
ÚJ UTAK A MIKROBIOLÓGIÁBAN
Paul Davies a tanulmány egyik szerzője szerint a felfedezés csak a jéghegy csúcsa, s egy eddig ismeretlen tartományt nyit meg a mikrobiológiában.
Davies szerint nem kizárt bolygónkon az úgynevezett árnyékbioszféra létezése, mely azt feltételezné, hogy bolygónk korai időszakában több alkalommal is megszületett az élet. Élőlények olyan közössége van jelen a Földön, melyek eltérnek a megszokott élőlényektől.
ÚJ UTAK A FÖLDÖNKÍVÜLI ÉLET KUTATÁSÁBAN
A továbbiakban át kell gondolni a földönkívüli élet keresését is, hiszen akár rendkívül mérgező közegekben – mint például a Szaturnusz Titan nevű holdján – is lehetséges az élet jelenléte, csak más formában, mint ahogy eddig azt a Földön gondoltuk.
A bejelentés módosítja a földönkívüli élet keresésének stratégiáját, és kitolhatja az exo-bolygórendszerek lakhatósági zónáinak határait.
UTAZÁS A MONO-TÓ MÉLYÉN:
AJÁNLOTT LINKEK:
GFAJ-1 baktérium (Wikipedia)
A NASA ismeretetője a baktériumról (NASA)
Az eddigi legkülönlegesebb élőlény: már publikusak a részletes információk (Origo)
Az eredeti tanulmány kivonata – angolul (Science)
