tavaly az előzetes adatok szerint is rekordnagyságú, több mint 3 milliárd euró volt, s mint a gazdasági miniszter lapunknak nyilatkozta, a márciusban kijövő végleges számok várhatóan ezt a prognózist is felülmúlják. Nincs ebben semmi meglepetés, hiszen hazai elemzők már tavaly nyáron 3,8 milliárd eurót emlegettek 2004-re, erre az évre pedig 4 milliárd fölötti értéket.
Az elmúlt hetek-hónapok lendületes gazdaságdiplomáciája, a külgazdaság intézményes átszervezése persze rásegíthet az objektív folyamatokra, de a helyzet az, hogy Európa, s ezen belül is Közép-Európa ismét kedvelt befektetési célponttá vált. A hazai sajtó sokáig kesergett azon, hogy vészesen lemaradunk a külföldi tőke megszerzéséért folytatott regionális versenyben, a tavalyi adatok tükrében viszont ez nem állja meg a helyét. Igaz, ez nem feltétlenül a jelenlegi kormányzati gazdaságpolitika sikere, hiszen Magyarország javarészt még mindig a korai privatizáció előnyeit élvezi. A tőkebeáramlás forrásaként egyre nagyobb szerepet kap ugyanis a már letelepedett multinacionális cégek visszaforgatott profitja. A tavalyi első háromnegyed évi adatok szerint a tőkebeáramlás közel felét ez tette ki.
Mindez nem változtat azon, hogy Magyarországnak mint beruházási célpontnak a megítélése az utóbbi időben lényegesen javult. A tapasztalatok szerint már nemcsak a multik érdeklődnek, hanem a nyugat-európai kis- és középvállalkozások is egyre aktívabbak. Annál feltűnőbb, hogy számukra egyelőre nincs semmiféle beruházásösztönzési program; a hivatalos magyarázat szerint egyedi támogatások alapján csordogál nekik méz a madzagra. Pedig ennek a szektornak a fokozott jelenléte nemcsak munkahelyeket teremt, de egy olyan kisvállalati kultúrát is erősíthet, amely nálunk csupán szórványosan van jelen.
A kisebb cégek azonban hamarabb elbátortalanodhatnak, mint a multik. Oda kell figyelni az olyan jelzésekre, mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung eheti cikke, amely szerint az adó-visszatérítések késleltetése az itt lévő külföldi vállalatok körében is zavart okozott. A külföldiektől beszedendő útadó ötlete szintén nem sorolható a befektetésösztönzési kezdeményezések közé. Úgy tűnik, nem elegendő a gazdasági diplomácia intézményei között megteremteni.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
