A kedvező elmozdulásra példaként az önkormányzati rendszeren belüli, bizonyos területeken látható javulást említette. Ilyen, hogy a költségvetési törvényjavaslatoknak a közvetlen, csak a hibajavítások, befizetések, szabályok megsértése miatti változtatásaival, a számvevőszék javaslatai alapján, az érintettek milliárdos nagyságrendben – részben önként – fizették vissza a jogosulatlanul felvett pénzeket az állami költségvetésnek.
Ha a parlament elfogadja az ÁSZ javaslatait, akkor összességében 2,6-2,8 milliárd forintos nagyságrendben lesz gazdagabb az ország költségvetése – mondta. Az ÁSZ véleménye szerint visszatérő jelenség, hogy az eredetileg benyújtott és elfogadott költségvetési előirányzatok és azok teljesítése között lényeges eltérések vannak. Rendszeressé vált az egyes bevételi és kiadási előirányzatok évközi vagy év végi módosítása.
A számvevők úgy érzik, hogy az államháztartás modernizációját, a követelményekhez való alkalmazkodását illetően az utolsó pillanatban vagyunk. A normatív igénylési rendszerek egyszerűsítése és élethez való jobb közelítése mindenképpen szükséges. Nem halogatható tovább az állami feladatok meghatározása, ugyanis folyamatos finanszírozási zavarokkal kerülünk szembe, ha nem változik semmi – hangsúlyozta Kovács a költségvetéssel kapcsolatban.
Katasztrófális a maradványtervezés renszere
A költségvetés tervezésének minősége determinálja a végrehajtást – közölte az ÁSZ elnöke. A jelentés szerint a deficitcél elérése érdekében évközben hozott szigorító intézkedések – különös tekintettel a 2005-ben már törvényi szintre emelt úgynevezett maradványkövetelmények előírására – csak rövid távon befolyásolják a költségvetés pozícióját. Kedvezőtlen hatást fejtenek ki ugyanakkor a költségvetésben megfogalmazott célrendszer teljesülésére és a pénzfelhasználási feladatok átláthatóságára.
A maradványok tervezését katasztrófálisnak tartják a számvevők. A mintegy 500 milliárd forintos maradványösszeg, az elnök véleménye szerint az elszámolás biztonságát kockáztatja. “Ezt az elszámolást technikailag és gazdálkodási szempontból súlyos hibának tartjuk” – jelentette ki. Ennek megoldása pénzügyminisztérium és kormányzat feladata.
Inkább mínuszos, mint pluszos
Kovács Árpád kiemelte, hogy a legnagyobb összegben teljesülő adónemek – áfa, szja, jövedéki adó és társasági adó – elmaradtak az előirányzattól.
A jelentés szerint különösen az áfabevételek 177,2 milliárd
forint összegű – előirányzathoz viszonyított – hiánya rontotta a költségvetés pozícióját. A bevétel elmaradása már a 2004. I-III. negyedévi adatok ismeretében várható volt és beavatkozás nélkül év végére 304 milliárd forintot ért volna el.
A 2004 október végén kiadott pénzügyminiszteri utasítás, mely minden európai uniós adószámmal rendelkező adóalany kiutalás előtti ellenőrzésére kötelezett, az ÁSZ szerint előkészítetlen, indokolatlan és szakmailag téves volt, továbbá a költségvetés 2005. évi pozíciójára és az APEH folyamatos feladatellátására is kedvezőtlenül hatott. Az ügy inkább mínuszos, mint pluszos volt – jegyezte meg az elnök.
