Gazdaság

PÁLYAKEZDŐ MUNKANÉLKÜLIEK – Segély helyett tapasztalat

A kormány nyár közepétől megszünteti a pályakezdők munkanélküli-segélyét. A négymilliárd forintos központi támogatás ezután elsősorban azt szolgálja, hogy az állástalan fiatalok kellő munkatapasztalatot szerezhessenek.

Új támogatási rendszer bevezetéséről döntött a kormány a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének segítése érdekében. A július elsejétől életbe lépő kormányrendelet bővíti a támogatásra jogosultak körét – az intézkedéssel 60-85 ezer fő válik érintetté. (Tavaly augusztusban 62 ezer fővel “tetőzött” az állástalan pályakezdők létszáma – lásd grafikonunkat -, míg idén áprilisban 47 ezer munkanélküli fiatalt regisztráltak.)

A jövőben pályakezdő munkanélkülinek számítanak mindazok, akik 25. életévüket még nem töltötték be (felsőfokú végzettség esetén a korhatár 30 év), elhelyezkedésük érdekében készek együttműködni a munkaügyi szervezettel, s még nem merítették ki a segélyfolyósítási időt. (Eddig a középfokú és a feletti végzettségűek a tanulmányaik befejezését követő másfél évig számítottak pályakezdőknek.) Az érintettek körének kiszélesítése igazából az alacsony iskolai végzettségűekre vonatkozóan jelentős: ezek a fiatalok, mivel eddig problémáikat nem rájuk szabott eszközökkel s így kis hatékonysággal kezelték, hamar megszakították a kapcsolatot a munkaügyi intézményrendszerrel, s gyakorlatilag diszkrimináltakká váltak.

A pályakezdők munkanélküli-segélye a tapasztalatok szerint határozottan ellenérdekeltté tette a fiatalokat a munkavállalásban. Az új program a segélyezés helyett a megfelelő munkatapasztalat megszerzéséhez próbál segítséget nyújtani. A fiatalok regisztrálását követően a munkaügyi központok, az érintettekkel együttműködve úgynevezett személyes pályáraállítási tervet készítenek, ami alapján a szervezetek különböző munkalehetőségeket ajánlanak az érintettnek. Amennyiben a pályakezdő fiatal ily módon három hónapon belül nem tud elhelyezkedni, úgy az eddigi segély helyett háromféle lehetőség közül választhat. Ezek közül legígéretesebb a gyakornoki foglalkoztatás: a munkaügyi központok kilenc havi bérköltséggel támogatják azokat a munkaadókat, akik minimum napi négyórás munkaidőben, legalább egy évig foglalkoztatják a pályakezdőket. Hasonló feltételekkel támogatja az Országos Munkaügyi Központ (OMK) azokat a vállalatokat is, amelyek a végzett szakmunkástanulókat legalább kilenc hónapon át alkalmazzák, minimum napi hat órában. A harmadik eszköz az eddig is alkalmazott közhasznú munka, aminek kormány által garantált támogatottságát az eddigi 70 százalékról 90 százalékra növelik. Azok a fiatalok, akik a három forma egyikében sem jutnak álláshoz, alanyi jogon vehetnek részt különböző képzési, illetve átképzési formákban, amelyeket a tárca az eddigieknél hatékonyabban kíván a megváltozott munkaerő-piaci kereslethez igazítani.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik