Az egyéni vállalkozók, a kis tőkéjű betéti társaságok és kft.-k számára a közterhek növekedése miatt nem sok jót ígér a jövő esztendő. A nagy alaptőkéjű, magas jövedelmezőségű cégek helyzetén viszont az elfogadott adó- és tb-törvények kismértékben javíthatnak. A kormányzat szerint januártól csak azoknak lesz nehezebb, akik eddig elkerülték a közterhek fizetését. Egy biztos: az 1997. év sem hozza el a Kánaánt a vállalkozások számára.
Az adójogszabályok módosításai érzékenyen érintik a gazdaság teljesítőképességét. Nem véletlen, hogy Medgyessy Péter pénzügyminiszter a jövő évi jövedelemadó-törvényekről tartott expozéjában azt hangsúlyozta: a jövő évi módosítás a gazdaságpolitika kiemelt céljait kívánja elősegíteni – többek között a vállalkozói szféra fejlesztését, az export és a beruházások bővülésén alapuló növekedés megindítását. A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy kedvezni kívánnak a vállalati tőkefelhalmozásnak: a vállalkozások saját forrásait 350 milliárd forinttal akarják növelni. A kabinet adópolitikai céljának pedig a közteherviselés aránytalanságainak csökkentését, az árnyékgazdaság visszaszorítását, a vállalkozások terheinek mérséklését nevezte. A vállalkozások képviselői, az adószakértők többsége azonban kételkedik abban, hogy az elfogadott adó- és tb-törvények megfelelnek e céloknak. Van, aki szerint éppen ellentétes folyamatokat indíthatnak el az idén egyébként igen korán elfogadott jogszabályok.
Azt ugyan mindenki elismeri, hogy a változások egy része a magyar adórendszer európai normákhoz való közelítését szolgálja. Azt is elfogadják – amennyiben ez az adórendszer hatékonyságának javítása érdekében történik, és lehetővé teszi az adóterhek mérséklését -, hogy a jelenlegi szabályokat bizonyos helyeken szigorítják. Még abban is egyetértés van, hogy a társasági adótörvény néhány, a vállalkozások számára kedvező módosítást is tartalmaz. Ezek közé sorolható a 23 százalékos kiegészítő adó megszüntetése, újabb adókedvezmények bevezetése. Az osztalékadó növelése miatt azonban az 1997. év sem hozza el a Kánaánt a vállalkozások számára.
Igaz ugyan, hogy a 20 százalékos osztalékadóval számítva a jelenleg több mint 40 százalékos adóterhelés 34,4 százalékra mérséklődik, azonban ez egyrészt a vállalkozások zömét kitevő kisvállalkozásokra nem vonatkozik, másrészt egyéb kedvezőtlen változások – az adóalap, illetve a tb-járulékalap szélesítése, az egészségügyi hozzájárulás bevezetése – ezt a kedvező hatást még a nagyobb vállalkozásoknál is semlegesítik. A kisvállalkozások nagy többségét pedig az a szabály sújtja, hogy a tőkebefektetéssel arányban nem álló osztalék adója 27 százalék lesz, így ezek még adócsökkenésre sem számíthatnak, nemhogy köztehercsökkenésre. Ráadásul erre még kivetik a 39 százalékos tb-járulékot is.
Éppen ezért állítja Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke, hogy a kistőkéjű bt.-k, kft.-k és az egyéni vállalkozók számára jelentősen növekszik az elvonás mértéke. Ez szerinte e kisvállalkozások alkonyát is hozhatja, ha nem találnak ki valamit, hogy mentesüljenek a tb-járulék fizetése alól. Sokan bizonyára a számla nélküli tevékenységet választják, vagyis a feketegazdaság aránya ismét növekszik – ez pedig aligha esik egybe a kormányzati célokkal… Kínálhat bizonyos megoldást a saját tőke növelése is a bt.-k és a kft.-k számára. Így ugyanis – amennyiben a törvényi feltételeknek megfelelnek – 20 százalék az osztalékadó, s a tb-fizetés alól is mentesülnek. Az alaptőke-emelést azonban a kisvállalkozásoknak még az idén meg kell tenniük, ha idejekorán részesülni akarnak a kedvezőbb adófizetés, illetve a tb-mentesség előnyeiből.
Az adótanácsadónál jóval borúlátóbb Szűcs György, az Iposz elnöke, aki szerint 1997. fekete év lesz az egyéni vállalkozók, valamint a kis tőkéjű betéti társaságok és kft.-k számára. Úgy véli: a rendkívül szigorú intézkedés miatt az amúgy is fogyatkozó számú egyéni vállalkozók tömegesen adják majd vissza vállalkozói igazolványukat, és számos, csupán néhány főt foglalkoztató, de prosperáló társasvállalkozásra is megszűnés vár. Mindez újabb munkahelyek megszűntéhez vezet, és a remélt növekedés helyett teljesítmény-visszaesést okoz majd – állítja az Iposz elnöke, aki nem érti, miért emeli a kormány a jelenlegi többszöröse a kisvállalkozások jövő évi terheit.
Ungvárszki Ágnes, a Magyar Munkaadói Szövetség szakértője némileg optimistább, ám csodát: a mainál jóval kedvezőbb gazdasági helyzetet ő sem vár a jövő évtől. Szerinte sem azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy javul, sem azt, hogy romlik a vállalkozások helyzete; a kép ugyanis differenciált. Véleménye szerint az elfogadott adó- és tb-törvénymódosítások a ma is jó helyzetben lévő, nagy alaptőkéjű, magas jövedelmet termelő vállalkozások körülményein tovább javítanak, a kedvezőtlenebb helyzetben lévő, alacsony jövedelemtermelő képességű, néhány fős cégeknek viszont további problémákat okoznak. A mainál is rosszabb körülmények közé kerülhetnek azok az ágazatok, ahol az átlagkereset 51 ezer forint alatt van, a tb-teher növekedése ugyanis ezek esetében különösen nagy. A vámpótlék eltörlése is csak az importáló cégeknek segít, ismét nehezebb helyzetbe kerülhetnek viszont a hazai piacra termelő belföldi vállalkozások.
A szakértő elismeri, hogy a társasági adóban az összadóterhelés csökken, a parlament azonban számos olyan törvénymódosítást fogadott el, amely ezt a kedvező hatást semlegesíti. A tb-járulékkal kapcsolatos változások összességében 80 milliárd forint többletterhet rónak a vállalkozásokra. Szűkös forrásaik miatt, véli, az önkormányzatok is kénytelenek lesznek emelni a helyi adókat; emelkednek az illetékek, sőt közvetve az adózás rendjéről szóló törvény módosításai is a vállalkozások terheinek növekedéséhez vezetnek. Az sem öröm, hogy jövőre az államháztartás hiteligénye jelentősen növekszik, s ezáltal csökkennek a társaságok hitellehetőségei.
Gerendási Péter, a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága adóbizottságának elnöke már azt is előrelépésnek tartja, hogy az adótörvényeket ezúttal nem december végén fogadta el a parlament, ugyanakkor továbbra is hiányolja a kormányzat hosszabb távú adóstratégiáját, amellyel az évről évre bekövetkező drasztikus változásokat el lehetne kerülni. Azt elismeri, hogy az adó- és tb-kulcsok csökkentek, azonban mivel például a tb alapja szélesedett, nem akkora a pozíciójavulás, mint amekkorát szerettek volna. Rudnay János, a társaság elnöke úgy látja: az eddigi fogyasztás-visszafogással szemben a kormányzatnak a jövedelmek növelésére és az adócsökkentésekre kellene összpontosítania. A szervezetbe tömörült multik ugyan optimisták, várakozásaik azonban jóval óvatosabbak a kormányzaténál.
Adószakértők szerint az új társasági törvény, valamint a tb-törvénymódosítások sok problémát okoznak majd a vállalkozásoknak. Gyakran nem egyértelmű a megfogalmazás, gyakran úgy kell kitalálni, hogy mire gondolt a jogalkotó. (Példáinkról lásd a külön anyagot!) Ez pedig az adóhatóságnak is tág teret ad a jogértelmezésre. Az adószakértők remélik, hogy gyorsan kiderül a pongyola megfogalmazású új szabályok életképtelensége, és ezeket hamarosan kiemelik a törvényből.
A készpénzforgalom visszaszorítása érdekében viszont egyértelműen rögzíti a törvény, hogy a külön kormányrendeletben meghatározott összeghatár – várhatóan egymillió forint – fölötti készpénzfizetés esetén 1997 júliusától a számla értékének csak 80 százalékát lehet költségként elszámolni, ráadásul az erre jutó áfa nem vonható le a fizetendő adóból, illetve nem igényelhető vissza. A vállalkozások érdekképviseleti szerveinek tiltakozása ellenére elfogadott szabály adószakértők szerint odavezet majd, hogy vagy több számlát bocsátanak ki, vagy alulszámlázzák az ügyleteket. Ilyen adminisztratív szigorítással nem lehet az üzleti bizalmatlanságot egy csapásra megszüntetni. A kormányzat viszont azzal érvel: elfogadhatatlan, hogy a vállalkozók többsége ma is készpénzben fizet üzleti partnerének.
Ugyan a társasági adótörvény módosításainak egy része sem mindig egyértelmű, a tb-törvényben esett változások nagy többsége azonban egyenesen zavaros. Mint Zara László adótanácsadó fogalmazott: a törvény számos pontja ezerféleképpen értelmezhető. Így szerinte nem egyértelmű, hogy a napi 60 forintos egészségügyi hozzájárulást ki után kell fizetni. Nem derül ki pontosan az sem, hogy a szerzői jogdíjas jövedelmek mikor tb-kötelesek; kell-e járulékot kifizetni egy korábban elkészített mű után, ha annak ellenértékét január 5-én fizették ki. Valóban 11,5 százalékos egészségügyi járulék terheli-e a bérbeadásból származó jövedelmet, ha a bérbeadónak sehol nincs biztosítási jogviszonya? Rosszul fogalmaz a törvény az egyéni vállalkozók járulékával kapcsolatban is – állítja az adószakértő.
Szűcs György, az Iposz elnöke szerint a legnagyobb baj mégis az, hogy jelentősen növekszik a vállalkozások járulékterhe. Állítása szerint a főállású egyéni vállalkozók tb-terhe 17 százalékkal nő. A kiegészítő tevékenységet végző egyéni és társas vállalkozók esetében még ennél is rosszabb a helyzet: miközben jelenleg 10 százalékos baleseti járulékot fizetnek jövedelmük után, jövőre legalább a minimálbér 45 százalékát kell kifizetniük járulékként. Esetükben csaknem ötszörös a tehernövekedés. Ez mintegy 300 ezer embert érint. Az Iposz minden jogi eszközt bevet annak érdekében, hogy ez a kisvállalkozásokat ellehetetlenítő jogszabály ne lépjen hatályba – hangsúlyozta Szűcs György, aki szerint a kormányzat elszámolta magát: így nemhogy növekednének, hanem a vállalkozások tömeges megszűnése miatt csökkennek majd a tb-járulékbevételek.
De nemcsak a kisvállalkozások számára elviselhetetlen teher a tb-járulék növekedése és az egészségügyi hozzájárulás bevezetése, hanem azon nagyobb cégeknél is gondot okoz, ahol az átlagkereset bruttó 51 ezer forint alatt van. Ide pedig még jövőre is nem kevés ágazat tartozik: a mező- és erdőgazdaság mellett a könnyűipar, a textil-, valamint a ruházati ipar is. De a pedagógusok, sőt az egészségügyi dolgozók átlagbére is e határ alatt van.
Mindez azonban nem hatotta meg a törvényalkotókat, és igent mondtak a kormányzat rigorózus terveire. Jövőre kiderül: a növekvő közterhek miatt hányan dobják be a törülközőt, s így mennyivel növekszik a munkanélküliek száma; és hogy továbbra is stagnál-e a gazdaság teljesítménye, vagy csakugyan kedvező folyamatok indulnak meg. Most, 1996 végén még akár optimisták is lehetünk…
