Az ezredfordulóra 35-40 százalékos telefonellátottságot tervez a Magyar Távközlési Rt. (Matáv), amelyet 1991 végén alapítottak. Kétlépcsős privatizációja után külföldi többségi tulajdonú vállalat. Árbevételét az ezredfordulóig évente 30-40 százalékkal kívánja növelni.
A Matáv életének első fordulópontját az a fejlesztési program jelentette, amely 1993 végén zárult. Feladata az volt, hogy felzárkóztassa a magyar távközlést az európai viszonyokhoz. A gyorsított beruházások eredménye az lett, hogy miközben félmillió új főállomást kapcsoltak be, befejezték a hazai digitális gerinchálózat kiépítését, amelyre folyamatosan telepítették a korszerű telefonközpontokat. Létrejött a nagy teljesítményű országos csomagkapcsolt adatátviteli hálózat is.
A cég életében újabb sorsfordulót a távközlési törvény hatályba lépése hozott. Így 1993 derekán nyílt lehetőség arra, hogy nemzetközi pályázatot hirdessenek a Matáv privatizációjára. Az első fordulót 1993 végén a Deutsche Telekom és az Ameritech International konzorciuma, a MagyarCom nyerte. A 30,2 százalékos részesedésért és az országos telefonkoncesszióért a két cég együttesen 875 millió dollárt fizetett. Ebből 400 milliót tőkeemelésre fordítottak. Az elnyert koncesszió 25 évre szól, amely a teljes időtartam felével meghosszabbítható. A társaság emellett 8 éven át, vagyis 2001 végéig kizárólagosságot élvez a nemzetközi, a belföldi és meghatározott körzetekben a helyi közcélú távbeszélő szolgáltatásban. A második privatizációs fordulót 1995 decemberében szintén a MagyarCom nyerte. A további 37 százalékos részesedésért 852 millió dollárt fizettek a külföldiek. Ennek megfelelően ma több mint 67 százalékot tart kezében a német-amerikai konzorcium. Az ÁPV Rt. ma 28 százalékos részvénycsomaggal rendelkezik. Ez 25 százalék plusz egy szavazatra csökken azt követően, hogy az ÁPV Rt., a Matáv vezetése és a szakszervezet megegyeznek abban, milyen feltételekkel vásárolhatják meg ezt a hányadot a Matáv dolgozói. Részvénytulajdonos még az EBRD, az IFC és a kisbefektetők. A legutóbbi közgyűlésén körvonalazódott a Matáv tőzsdére vitelének menetrendje is. Az első lépésre várhatóan 1998-ban kerülhet sor.
A cégstatisztika szerint a 100 lakosra jutó fővonalak (a vonalsűrűség) száma 1990-ben 9,62 volt, ez ma 26 fölötti. A digitalizáltság 60 százalékos. Az elmúlt év végétől a magyar előfizetők 32 ország 37 szolgáltatóján keresztül vehetik igénybe a Hungary Direct szolgáltatást. A nemzetközi zöldszám-szolgáltatás 1995-ben 21 ország 24 szolgáltatójával működött. Tavaly az optikai digitális összeköttetés valamennyi szomszédos országgal kiépült. Összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy a fejlettnek mondott cseh telefonhálózat vonalsűrűsége tavaly év végén még nem érte el a 24-et, digitalizáltsága pedig 40 százalékos.
A cég ma 17 ezer dolgozót foglalkoztat. A lakossági szolgáltatásokat nemcsak az a tény változtatta meg, hogy 1996-1997-ben az egész szolgáltatási területen kínálati piac alakul ki, hanem minőségi változást hozott a távközlési centrumok folyamatos kialakítása is. Az ügyfélszolgálati irodák hálózatának segítségével komplex szolgáltatást nyújtanak az előfizetőknek. Ez év márciusában pedig megalakult a cég marketing-szervezete.
A régi keretek közül kitörni igyekvő Matáv a napokban fejezte be hathetes, image-erősítő kampányát. Ennek célja, hogy bemutassa a cég új arculatát. A program – amely a hagyományos szerepét kinövő, immáron nemzetközileg is elismert cég képét vázolja fel – az erősödő piaci versenyhelyzetére való felkészülés részeként folytatódik.