Az Országgyűlés júliusba nyúló tavaszi ülésszakának egyik utolsó döntése értelmében lépcsőzetesen emelkedik a nyugdíjkorhatár, s végül 2009-ben éri el a bűvös 62 évet. A döntés meghozatala a képviselők számára is sok “szenvedést” okozott – végül a korhatáremelésről név szerinti szavazással határoztak.
A Parlament döntésének értelmében már jövőre 57 évre emelkedik a női nyugdíjkorhatár, s végül 2009-ben éri el a 62 évet. A férfiaknál az emelkedés 1999-ben kezdődik: ekkor az 1938-ban születetteknél az irányadó korhatár 61 év, az ennél később születetteknél viszont már 62 év. Az átmenetei időszak után a nők és a férfiak nyugdíjkorhatára egyaránt 62 év lesz. Az átmeneti időszakban tehát a különböző korosztályok és nemek még más és más feltételek mellett mehetnek nyugdíjba. Az 1946 előtt született nők például – ha rendelkeznek a korai nyugdíjazási időpont feltételeként előírt szolgálati idővel és vállalják azt is, hogy csak csökkentett nyugdíjban részesülnek – még 55 évesen vonulhatnak nyugdíjba. Azok az 1937 után született férfiak, akik a jelenleg érvényes 60 éves nyugdíjkorhatáron szeretnék nyugdíjazásukat kérni, azt az előzőekkel azonos feltételekkel megtehetik. A jövő évtől már az özvegyi nyugdíjak megállapításánál is az emelt korhatárt veszik figyelembe. Az egy-két-három és több gyermek után járó szolgálatiidő-kedvezmény is megszűnik az átmeneti idő letelte után – legalábbis az új törvény így rendelkezik.
Az előnyugdíj lehetőségét 1998 január elsejével felváltja a nyugdíj előtti munkanélküli segély, ami a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 80 százaléka. Ez legfeljebb öt évig folyósítható és a munkanélküli-járadék lejártát követő három éven belül igényelhető. Jövőre előnyugdíjba mehetnek azok, akik 1997 végéig megszerzik az erre való jogosultságot. Ellátásukat azonban a korhatár előtti öregségi nyugdíj megállapításával azonos módon számítják ki, tehát ha nem szerezték meg a teljes nyugdíjra vonatkozó szolgálati időt, náluk is belép az úgynevezett malus intézménye (azaz a nyugdíj nagyságát csökkentő korrekciós tényező).
A törvényben külön ösztönzik a nyugdíjkorhatár feletti munkavégzést: az eddigiektől eltérően 32 évnyi munkaviszony felett minden munkában eltöltött év további 1,5 százalékkal növeli a nyugdíjat, 62 év felett pedig minden aktívan, munkában eltöltött hónap további 0,3 százalékos nyugdíjemeléssel jár. A nyugdíjkorhatár elérésével kérhető a nyugdíj megállapítása akkor is, ha valaki a továbbdolgozás mellett dönt. Amikor pedig később valóban nyugdíjba megy, akkor ellátását már aszerint kapja, hogy az eredetileg vagy az újonnan megállapított nyugdíj kedvezőbb-e számára.
