A Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatalhoz eddig 1 871 871 kérelem érkezett be a korábbi esztendőkben elszenvedett sérelmek kárpótlására, amiből 213 166-at a határainkon túl élő magánszemélyek nyújtottak be. A magányszemélyeket ért sérelmek ellentételezéséül az állam hozzávetőlegesen 132 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegyet bocsátott ki, amiből az ország határain kívülre mintegy 29,5 milliárdnyi került. A kérelmek egy szűk részének elbírálása még mindig folyamatban van, így a még kibocsátásra váró kárpótlási jegyek értékét nem lehet pontosan meghatározni.
Az állami vagyonkezelő szervezetek (ÁVÜ, ÁV Rt., ÁPV Rt.) eddig saját bevallásuk szerint mintegy 72 milliárd forintnyi jegyet vettek fel a piacról a 132 milliárdból, döntően privatizációs tranzakciókkal. A maradék 60 milliárd forint címletértékű jegy tehát még mindig felhasználásra vár, ráadásul a politikai üldözöttek kárpótlásáról szóló törvény módosításával újabb, előzetes becslések alapján mintegy 26 milliárdnyi jegy kerülhet kibocsátásra. Ez sem jelenti azt, hogy a kárpótlás szellemét végleg visszazárhatják a palackba, legalábbis a parlamenti vita ezt sugallja. Ennek ellenére a földárverések minden jel szerint még idén tavasszal lezárulnak. Az árverési földek földhivatali bejegyzése azonban továbbra is döcögős. Jó, ha vitás ügyekkel az ezredfordulóig minden akta lezárul.
Részvénycserék
A belföldi alanyi jogon kárpótoltaknál ez idő tájt még meglévő 35-40 milliárd forintnyi pakett, illetve a külföldön lévő 5-8 milliárd forint címletértékű jegymennyiség felszívására a hat áramszolgáltatóban lévő érdekeltségből kínált fel részvényeket az ÁPV Rt. A kibocsátásoknál kedvezményezett körbe még beletartoznak a kényszerelfogadó önkormányzatok, a kárpótlásijegy-hasznosító társaságok, illetve várhatóan a szövetkezetek is. (Az önkormányzatok a területükön működő társaságok egy részének privatizációja során a részvények helyett kárpótlási jegyet kaptak korábban az államtól, illetve a lakásvásárlásra felhasznált papírok is náluk landoltak.)
Az eredeti elképzelések szerint az áramszolgáltató-papírok nyilvános forgalomba hozatalai az év első felében lezárultak volna, de várhatóan néhány társaság részvénycseréje átnyúlik majd a harmadik negyedévre. A vagyonkezelő a folyamatok jobb áttekinthetősége érdekében szeretné elkerülni a részvények forgalomba hozatalának időbeli átfedéseit, amiben vélhetően a papírok egymással való versengésének elkerülése is szerepet játszik. A kibocsátások végleges ütemtervéről még nem született döntés.
Agrárgazdasági portfolió
A korábbi élelmiszer-ipari privatizációk során a legértékesebb vállalatok már elkeltek, s hiába kínálták fel a szövetkezeteknek kárpótlási jegy ellenében a törvényben meghatározott húszszázalékos tulajdonhányadot, rajtuk kívül álló ok miatt nem tudtak élni a vásárlási lehetőséggel. A szövetkezetek java részénél csak 1993-94 során halmozódott fel nagyobb kárpótlásijegy-mennyiség, amikor az agráripar gyöngyszemeit már az új tulajdonosok irányították. Az elmúlt években a szövetkezetek nem csekély hányada nehéz likviditási helyzetbe került, így kényszerűségből értékesítették a náluk lévő kárpótlási jegyeket. Ennek ellenére tetemes a náluk elfekvő kárpótlási jegyek értéke.
Egy igazgatósági határozat értelmében az ÁPV Rt. összességében mintegy 9,6 milliárd forint értékű agrárportfóliót elkülönített a szövetkezeteknek és a termelőknek, ami a náluk lévő jegyek felszívására hivatott. Az ÁPV Rt. becslése szerint a tulajdonukban még címletértéken mintegy 10-12 milliárd forint jegytömeg van, így az általuk támasztott keresletet a 26 társaság többségi és kisebbségi részesedéséből álló portfólió nagyjából lefedi. Nehézséget okozhat az értékesítésben, hogy a társaságok és a kárpótlási jegyek birtokosainak földrajzi elhelyezkedése eltérő, így regionálisan túl-, illetve alulkereslet mutatkozhat meg a tulajdonhányadok iránt. A privatizáció előtt álló cégek külön-külön kerülnek meghirdetésre. A pályázatok elbírálásánál döntő szempont lesz, hogy a működőképesség fenntartása érdekében milyen erőforrások előteremtésére hajlandó a pályázó konzorcium.
Másodlagos piac
Manapság nehéz lenne tökéletesebb spekulációs célpontot találni a hazai értékpapírpiacon a kárpótlási jegyeknél. E sajátosan magyar papírok árfolyamát nem a külföldi nagybefektetők, hanem a hazai kereslet-kínálat viszonya mozgatja, mégpedig igen jelentős mértékben. A befektetéssel járó kockázatot viszont nem sokan mérik föl kellőképpen, így egy kedvezőtlen trendfordulás esetén a pánikhangulat miatt csak tovább fokozódik az eladási kedv és a velejáró áresés.
A napi kereskedés folyamán lassan megszokottá válik a 3-4 százalékpontos ármozgás, ami mostanában igencsak tisztességesnek számtó 30 százalékos jegyárfolyamnál is 10-15 százalékos profittal kecsegtet. Ha pedig valaki igazán meg tud lovagolni egy, legutóbb például az árampapírok kárpótlási jegyes csereakciója kapcsán kirobbant egyirányú trendet, napok alatt 60-80 százalékot is bezsebelhet.
