Áment mondott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatósága a magyar készenlétihitel-megállapodásra, és ezzel 1997 végéig a Horn-kormány gazdaságpolitikájára is.
A megállapodás gyakorlatilag 23 hónapra szól, az abban foglalt hitel összege a készenléti hiteleknél szokásos módon Magyarország IMF-kvótájának 35 százaléka, azaz 264,18 millió SDR (közel 387 millió dollár). A Valutaalap ügyvezető igazgatóságának március 15-én egyhangúan meghozott döntésével a megállapodás életbe is lépett, a hitel első részletét tehát akár le is lehetne hívni. Erre azonban – mint azt a kormány már többször is megerősítette – egyelőre nem kerül sor.
A február legelején elküldött szándéklevélben vázolt program szerint a fogyasztói áremelkedés ebben az évben 20 százalék körül alakul, 1997 utolsó negyedévében viszont már csupán egyszámjegyű lesz. A bruttó hazai termék (GDP) bővülése 1996-ban szinten marad, jövőre azonban már a három százalékot is elérheti. Eközben a folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi 2,4 milliárd dollárról az idén 2, jövőre másfél milliárd dollárra zsugorodik. A GDP-hez viszonyítva az államháztartási kiadások 5, a bevételek 1,5 százalékkal csökkennek 1996-ban. A kiadások mérséklésére 1997-ben további legalább két százalék erejéig van szükség, a költségvetés kiigazítása emellett az adósságszolgálati terhek egyszázalékos mérséklését és az adókulcsok lejjebb szállítását is fontossá teszi. Így az államháztartás hiánya jövőre a GDP 3 százalékára csökkenhet.
A készenlétihitel-megállapodás létrejöttével egyúttal teljesült a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való magyar csatlakozás utolsó feltétele, amely közvetett ugyan, ám a felek többször is hangsúlyozták szükségességét. Pontosan ez az – mármint Magyarország OECD-tagfelvétele -, ami az IMF-megállapodást gyümölcsözővé teheti. Ennek nyomán válhatnak ugyanis kedvezőbbé a tőkepiacokon Magyarország esetleges hitelfelvételeinek feltételei.
Ugyanakkor intézményi változásokra is sor kerül – mondják a Pénzügyminisztériumban -, így azáltal, hogy az ország hivatalosan tagja lesz az OECD-nek, a bázeli irányelvek alapján automatikusan megváltozik kockázati besorolása, és kockázatmentesnek minősül. Azaz a hitelezőknek ezután hitelfelvétel esetén nem kell saját tőkerészt felmutatniuk, annak kötelező aránya a jelenlegi nyolc százalékról nullára csökken, így zsugorodik a forrásköltség, és a jegybank által külföldön felveendő kölcsönök kamatfelára 20-30 bázisponttal mérséklődhet.
Ugyanígy a befektetési kockázati besorolás is módosulhat: amenynyiben két hitelminősítő intézet is befektetésre ajánlja az országot, minden bizonnyal megnő az ez irányú kereslet, ami megint csak árcsökkentő hatású. Az persze, hogy a hitelminősítő intézetek rendszeres ország-besorolásaiktól eltérve, soron kívül módosítják-e Magyarország minősítését, egyelőre kérdéses.
