Négy hónap alatt a kormányzati büdzsé 547,6 milliárd forint hiányt termelt, ami a teljes évre előirányzott összeg 46,2 százaléka. Az elmúlt három évben nem volt példa ilyen magas év eleji „teljesítésre”. Még mindig erőteljesen érződik a választási költségvetések hatása.
Ám április a Pénzügyminisztérium (PM) szerint aránylag kedvezően alakult, hiszen az egy hónap alatt keletkezett deficit több mint 46 milliárddal elmaradt a tárca előrejelzésétől, amit önmagában is magyaráz a várakozásnál kedvezőbb áfabevétel. Draskovics Tibor pénzügyminiszter hivatalba lépésekor 2004-re a GDP 4,6 százalékának megfelelő deficitet ígért, ami (az unióba lépés utáni áfabeszedés időbeli eltolódása miatt) jóval nagyobb, 5,8 százalékos pénzforgalmi deficit mellett teljesülhet. Eddig az állás 2,7 százalék, ami a PM prognózisa szerint félévkor 5,1, szeptember végéig pedig már 5,6 százalékra ugorhat. Az év vége közeledtével egyre erősebb hajrában bíznak tehát, amit a Draskovics-csomag „beérésével” és a jegybanki kamatcsökkentés miatt csaknem 20 milliárddal lefelé módosított adósságszolgálati kiadásokkal magyaráznak. A Világgazdaság híre szerint ugyanakkor jön egy második, 300 milliárdos megszorító csomag, aminek bevezetését azonban jegelik az uniós választásokig. A pénzügyminiszter ezt gyorsan cáfolta.
Az euró bevezetéséről lapzárta után dönt a kormány, ám az Országos Érdekegyeztető Tanács hét eleji ülésén Draskovics megismételte, hogy 2010-et tartja az euró bevezetése reális céldátumának, de – tette hozzá – a végleges döntés szólhat 2009 mellett is. A későbbi évszámot elmondása szerint a kisebbik kormánypárt is támogatja. A PM előrejelzései szerint a növekedés az idei 3,0-3,3 százalék után folyamatosan gyorsul, és 2008-ban már 4,5-4,8 százalékos gyarapodás is elképzelhető.
A hét elején 255 forint fölé gyengült a hazai valuta az euróval szemben, amit a szakértők többek között a lengyel zloty gyengülésével magyarázzák. A Fitch hitelminősítő cég csakugyan lerontotta a lengyel hosszú távú adósság besorolását. Az előrejelzések szerint a lengyel költségvetés idei hiánya a GDP 7,6 százalékára ugrik, viszont az ottani első negyedévi növekedést 5,8-6,0 (!) százalékra becsülik.
