Négy év bizonytalanság és lejtmenet után ez év tavaszán több csúcsot döntött a magyar tőzsde részvényindexe. A múltbeli árfolyamok nézegetése persze érdekes és akár hasznos is lehet, az igazi kérdés azonban az: merre tovább?
Ez a kérdés (amely az elmúlt napokban a tulajdonosváltáson átesett pesti tőzsdék esetében új jelentéstartalommal gazdagodott) a részvénypiacra lefordítva annyit tesz, hogy akkor most venni vagy eladni érdemes. A tőzsdék történetében a legnagyobb visszhangot általában az úgynevezett spekulációs buborékok kapták mindig is.
kapnak, mint a kiegyensúlyozott tisztes keresetet biztosító időszakok.
A piacon eluralkodó tőzsdemámor Robert J. Shiller könyvének címadó gondolata is. Az árfolyamok azonban nem nőnek az égig. Az összeomlás eljön akkor, amikor már nincs több új vásárló (azaz már minden háziasszony részvénytulajdonos), és a részvényeken milliomosokká váltak egy része szeretne tényleg úgy is élni, mint egy milliomos, ezért a piacon vevőből eladóvá válik.
Az eddig tizenegy nyelven napvilágot látott Tőzsdemámor (Irrational exuberance) című könyv első kiadása 2000 tavaszán jelent meg az Egyesült Államokban. Akkoriban, amikor az interneteufória hatásaként a Nasdaq index 5 ezer pont fölé, soha nem látott magasságokba emelkedett. Az első kiadás szerencsésen egybeesett az amerikai tőzsde minden addigi rekordot megdöntő szárnyalásával. Alig telt el néhány hét a kötet könyvesboltokba kerülését követően, s a piac összeomlott. (A Nasdaq most tavalyi csúcsértékének alig felén áll.)
Shiller részletesen elemzi a tőzsdei szárnyalás kiváltó okait, a gazdasági tényezők, s a közgazdaságtan klasszikus szemléletmódja mellett segítségül hívja a pszichológiát, a demográfiát, a szociológiát, a döntéselméletet, a történelmet, vagy éppen a járványtant is. Mindezt úgy teszi, hogy nem ragad le a tudományos ismeretterjesztés szintjén. Ez azonban csak az egyik oldalról nézve jelent előnyt, mert egy-egy fejezet ezért kissé tankönyvízűre sikeredett. Ezt ellensúlyozza, hogy a téma iránt érdeklődők kitűnő interdiszciplináris magyarázatokkal dúsított közgazdaságtanhoz jutnak. Shiller felteszi például a kérdést: mi köze a járványoknak a tőzsdéhez? Mint kiderül, nagyon is sok. Ahogyan a kórokozók fertőzik meg az embereket, ugyanúgy terjednek a tőzsdével kapcsolatos vélemények is a társadalomban. Vannak olyan gondolatok, melyek felbukkanásuk után gyorsan elhalnak – vége a járványnak -, mások viszont csaknem mindenkit megfertőznek.
Shiller – a Yale egyetem professzora – kitér a kulturális tényezőkre is, így egyebek közt az „új korszakba” vetett hit hatásaira. Az ezredforduló környékén egyre inkább elterjedt az a vélekedés, hogy nem a gazdaság fokozatos fejlődéséről van szó, hanem egy teljesen új, másképpen működő rendszerről. Az új hitet erősen táplálta az internetgazdaság viharos felfutása. Shiller elég óvatos: kételkedik abban, hogy az internet sokkal fontosabb volna, mint más, korábbi találmányok.
|
