Válaszúton

Bőrdzsekiben és motoros csizmában, egy csillogó kétkerekűvel állított be pár évvel ezelőtt a Skálához Karácsonyi András, aki akkor még a Drogerie Markt élén állt. A Skála Divatház Rt. újdonsült vezérigazgatójaként aztán külsőt váltott: drága márkás ruhadarabokat viselő úriember vált belőle. A német Tengelmann tulajdonából a hazai Capital-csoport érdekeltségébe került cégnél hozzákezdett az elengedhetetlen költségcsökkentéshez és az átszervezéshez. A fizetések lefaragása és az elbocsátások mellett más intézkedéseivel sem szerzett bizalmat a cég munkatársai körében. Vállalaton belül sokan emlékeznek arra, hogy miközben leépítette a cég valóban indokolatlanul nagy autóparkját, magának új Jaguart vásárolt. Igaz, mindeközben sikeresen koordinálta az átalakítást, karcsúsítást, olyannyira, hogy a tőkeerős és villámgyorsan terjeszkedő óriási kereskedelmi láncok árnyékában meglehetősen látványosan javultak a korábban igen tetemes veszteségeket felhalmozó cég pozíciói (lásd a grafikont).

Az átalakított Pécsi Skála. A helyi üzletközpont elszívja a vevőket.

Éppen ezért minapi leváltása értesüléseink szerint őt magát is váratlanul érte. Úgy tudjuk, a háttérben két eltérő üzleti stratégia keresendő. Míg a befektetők rövid távon kívántak pénzügyi sikereket elérni, addig az ő koncepciója, amely hosszabb távon stabilan működő áruházláncként képzelte el a céget, több türelmet igényelt volna. Balogh Ákos, a Skála Divatház Rt.-t, illetve az ingatlanvagyont birtokló Capital Rt. egyik meghatározó befektetője nem kívánta kommentálni a tulajdonosi döntést, s egyelőre Karácsonyi utódjának nevét sem árulta el. A Figyelő információi szerint a viszonylag hirtelen született elhatározás a konkurenciával folytatott egyre kilátástalanabb piaci harc számlájára írható, s komoly fordulatot is okozhat a Skála stratégiájában.

MEDDŐ KÜZDELEM. A szélmalomharcot jól példázza a közelmúltban több száz millió forintos befektetéssel teljesen átalakított Pécsi Skála esete. Egy hónappal a felújított Skála átadását követően ugyanis – fővárosi léptékben is hatalmas, 30 ezer négyzetméteres területen – nyitott meg a dél-dunántúli nagyvárosban az Árkád üzletközpont. Ennek hatására pedig – a beinduló tavaszi szezon ellenére – nagymértékben csökkent a forgalom a Skála csillogó-villogó, európai színvonalon kialakított, s drága márkás termékekkel kistafírozott áruházában. 

Fogyó eszközök Amúlt héten eladásra hirdették meg a Kispesti Skála Divatáruházat, valamint a Skála csoporthoz tartozó, két másik ingatlant, Kőbánya városközpontjában lévő Liget téri egységet (Kőbánya Üzletház) és a Gyakorló közben található Prizma Áruházat, ráadásul ár meghatározása nélkül. Ezzel párhuzamosan a cég a kispesti áruház első és második emeletére bérlőt is keres. E három egység összterülete 22 ezer négyzetméter felett van.

A pécsi kudarc azért nehezen emészthető, mert a Skála vezetése a maga módján, s a szűkös eszközök birtokában számtalan lépést tett a prosperitás felé. Nehézkesen mozduló, hatalmas vállalatból szép lassan rugalmas, saját márkát is építő, ugyanakkor elismert divatmárkákat forgalmazó patinás céggé kezdett válni a Skála Divatház. Árukínálatában a középkategóriától felfelé mozdult el, s több-kevesebb sikerrel próbálta leporolni megkopott imázsát. A vezetés, a nyugati belvárosi nagyáruházak mintáját követve, a márkás ruházat mellett az illatszerek és a lakberendezési aprócikkek terén erősített látványosan. 

PROFILTISZTÍTÁS. A jól kereső középosztály számára megfizethető, minőségi ruházati márkákat vezettek be – igaz nem minden nagy névvel sikerült megállapodni, mert sok márka inkább közvetlenül a bevásárlóközpontokra koncentrált. A Skálánál közben a hagyományos áruféleségek arányát minimálisra csökkentették, s a háztartási gépek terén kiszálltak a biztos vereséget ígérő versenyből. „Ez a váltás látványos forgalomnövekedést hozott és nagymértékben javította az eredményességet” – állítja a távozó vezető.

A próbálkozások mégsem vezettek a hazai nagybefektetők által elvárt eredményre, hiszen csak a veszteséget csökkentették, profitot még nem hoztak. Számottevő nyereség elérése több mint bizonytalan az elkövetkező években. (Nem mellékes, hogy az ingatlankezelést régóta különválasztották, így a Skála Divatház Rt. veszteségének jó része nyereségként megjelenik ugyanannál a befektetői csoportnál az áruházak után beszedett bérleti díjak formájában.)

A pár hónapja tervezett idei nullszaldós eredmény ma már nem igazán látszik tarthatónak. A cég tervei szerint 100-200 millió forintnál viszont nem termel több veszteséget 2004-ben a reorganizációs program folytatására készülő Skála. A további racionalizálási lépések ellenére mégis inkább a felszínen maradásáért küzd az áruházlánc. A látványosan erősítő konkurencia, például a C&A lánc, vagy a megszámlálhatatlan bevásárlóközpont egyenként is tucatnyi nívós márkaboltjával hatalmas csapás a Skála számára. A magasabb szegmensben való tartós pozíciószerzéshez közben 2,0-2,5 milliárd forintnyi addicionális beruházásra lenne szükség.