Bár a mikroorganizmusok télen lassabban dolgoznak, s így elhúzódik a tisztulás, számos előnnyel is bír az uniós Life program keretében, a szabolcsi Magosligeten megvalósuló biológiai szennyvíztisztító. „Az alternatív szennyvízkezelési módszert szabadalmaztató Puskás Ferenccel az egyik pályázatíró tanfolyamukon találkoztunk először” – világítja meg Kalmár Piroska, az Innostart Alapítvány projektmenedzsere, honnan is jött az ötlet. Az egymásra találást tett követte, az Innostart Alapítvány, a feltaláló tulajdonában lévő Greenfuture Kft. és a környezetvédelemmel és pályázatírással foglalkozó Geonardo Kft. által alakított konzorcium első lépésben mindjárt nyert is 3,5 millió forintot a környezetvédelmi tárcától a pályázati anyag kidolgozására.
Kalmár Piroska, Innostart. Szerencsés találkozás.
KAPÓRA JÖTT. A projekt megvalósításának ideális helyszínét a tiszaháti kistérségben, az ukrán-román határvidéki négy kistelepülésen – Magosliget, Uszka, Kispalád, Botpalád – vélték megtalálni. A falvakban se híre, se hamva szennyvíztisztításnak vagy csatornának, viszont korszerűtlen hulladéklerakónak és közel 100 százalékos munkanélküliségnek már annál inkább. Így a méregdrágán felépíthető és üzemeltethető hagyományos szennyvíztisztítóban nem is reménykedő településeknek kapóra jött az alternatív megoldás. Ráadásul az EU Life programjában is kitüntetett szerepet kap az ilyen – 2 ezer fő alatti – kisfalvak szennyvízproblémájának megoldása. A szerencsés egymásra találás után tavaly megtörtént a tervek engedélyeztetése, jelenleg a hulladéklerakót rekultiválják, a szemetet összetömörítik, leszigetelik, és erre fog felépülni – a tervek szerint ez év szeptemberi átadással – a biológiai szennyvíztisztító.
„A magosligeti polgármester szerint többen is értenek a faluban a kosárfonáshoz” – említ egy látszólag nem éppen a témába vágó momentumot Kalmár Piroska, azonban épp ez mutatja a projekt különlegességét. A megtisztított szennyvíz ugyanis nem a természetes vizekbe kerül vissza, hanem újra felhasználják. A tisztított vízből kis tavakat alakítanak ki, ahol halakat lehet tenyészteni, liba- és kacsafarm létesülhet, továbbá fehérfűzeket is telepítenek, amely akár az említett kosárfonás alapanyaga is lehet.
REFERENCIA. A négy falu közül Magosligeten a szippantós kocsik is az utolsó fordulóikat teszik, hiszen a településen a program keretében kiépítik a csatornarendszert. A projekt összköltségvetése 1 millió euró, amelyet részben az EU áll, részben a magyar állam (a beruházás költségeihez való hozzájárulásával, ez 60 millió forint, amit a Kistérségi Támogatási Alap pályázatán nyert el a magosligeti önkormányzat). A továbbiakban Magosligetet a projekt referenciahelyszínének is szánják, a létesítmény jelentőségét pedig az is növeli, hogy környezetbarát volta miatt a települések határában lévő Hortobágyi Nemzeti Park előírásainak is teljes mértékben megfelel.
„Nem könnyű manapság a Közösségi Programok forrásaiból pénzhez jutni, a pályázók nagy része elbukik” – említi Bándi Gábor, az Innostart Alapítvány projektmenedzsere, majd hozzáteszi, hogy a magyar pályázatokkal ellentétben – amikor sok esetben nem is tudják teljes mértékben elkölteni a rendelkezésre álló forrásokat – az EU-pályázatoknál óriási a verseny. Bándi véleménye szerint alapvető fontosságú a pályázat megírásánál, hogy a meglévő beruházási, vagy fejlesztési terveinkhez keressük meg a legmegfelelőbb pályázati forrást, és ne egy pályázati kiíráshoz próbáljunk meg projekteket generálni. Nem egyszerű azonban a nagyszámú hazai és uniós forrás közül megtalálni azt a pályázatot, amelynek célkitűzései leginkább egybevágnak tervezett projektünk céljával.
Végül a tendert megfelelően kell összeállítani, ugyanis rengeteg formai és tartalmi követelménynek kell megfelelnie, sok esetben nyilatkozatok, mellékletek csatolása szükséges, és olykor utólagos hiánypótlásra sincs már lehetőség.
