 |
| Űrszemét-öv. Ötven éve hízik. |
Legalább százezer, a különböző űreszközöket fenyegető szilárd test kering a Föld körül – derül ki az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA számításaiból. Az 5-50 milliméteres nagyságú testek 900 kilométeres magasságban, abban a zónában találhatók, amelyben távközlési és katonai műholdak működnek. És bár az amerikai űrrepülőgép, illetve a Szojuz űrhajó csupán fele ilyen magasságba száll föl, az alászálló űrszemét idővel ezekre nézve is veszélyessé válhat.
A NASA vizsgálatai szerint a kellemetlen objektumok rakétakilövések és rakétaelhárító tesztek során kerültek a világűrbe, vagy megsemmisült műholdakból származnak, legnagyobb részüket azonban a szovjet küldetések maradványai teszik ki. A dolog előzménye, hogy 1978-ban egy atomreaktorral felszerelt szovjet műhold mintegy 300 kilométeres magasságban felrobbant és radioaktív szennyezést terített szét Kanada fölött. Ezt követően a hasonló balesetek elkerülésére a Szovjetunió mérnökei úgy tervezték a műholdakat, hogy a reaktoroktól – biztonságos magasságban, 900 kilométerre a Földtől – azokat kilőve szabaduljanak meg. E kilövések során sok esetben szétrobbantak a reaktor hűtéseként szolgáló folyékony könnyűfémek is, amelyek megszilárdulva a mai napig az űrben keringenek. A Lockheed Martin cég szakembereinek vizsgálatai szerint ezek együttes tömege 164 kilogramm, mely mennyiség 116 ezer darabra töredezett szét.
 |
| Űreszközök sérülései. Kiszámíthatatlan kockázat. |
Az űrtörmelék lehetséges hatásait elemzi a NASA egy 1997-es dokumentuma, eszerint egy néhány milliméteres darabka végzetes sérülést okozhatna az űrrepülőgépek hővédő burkolatán – hasonlót, mint amilyen később, más okok miatt keletkezett a Columbián. Sőt, e darabkák több esetben már okoztak is problémát, például találtak már ilyeneket űrszondák burkolatában, de más forrásból származó törmelék károsította például a Hubble űrtávcsövet, a Mirt és a nemzetközi űrállomást, de még az űrrepülőgépek szélvédőjét is.
