Magyarországon a bankszektor uniós harmonizációja az elmúlt években fokozatosan lezajlott, már csak azért is, mert a piac körülbelül háromnegyede külföldi kézben van. Ennélfogva a május elsejei csatlakozás nem sok újdonságot, még kevesebb látványos változást hozott a pénzintézetek életében, hosszabb távon azonban mindenképpen lesz hatása.
ÚJ SZEREPLŐK A PIACON. Az EU-csatlakozást követően a bankszektort érintő kis számú változás közül talán a legfontosabb, hogy május 1-je óta Magyarországon is alaptőke nélkül lehet bankfiókot nyitni, továbbá az EU-tagállamok pénzintézetei fizikai jelenlét nélkül is nyújthatnak határokon átnyúló szolgáltatást. A devizakorlátozások megszüntetésével már korábban lehetővé vált az ügyfelek számára, hogy külföldön vásároljanak szolgáltatásokat, így például Portugáliában kössenek biztosítást, vagy éppen Bécsben fektessék be a pénzüket. Itthon azonban csak akkor juthattak hozzá egy külföldi bank szolgáltatásához, ha az adott pénzintézmény nálunk leányvállalatot alapított. Az uniós belépéssel azonban Magyarország is az egységes piac részévé vált, ami azzal jár, hogy „az uniós bankok egyrészt egyszerűben és olcsóbban alapíthatnak nálunk fiókot, másfelől lehetővé vált a számukra, hogy úgynevezett határon átnyúló szolgáltatást nyújtsanak” – mutat rá Rácz István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főosztályvezető-helyettese.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy bármely pénzügyi szervezet a többi uniós állam területén is elérhetővé teheti a szolgáltatását. Ehhez nincs szüksége külön engedélyre, ellenőrzését pedig a székhelye szerinti felügyeleti szerv látja el. Magyarországon a külföldi székhelyű bankoknak mindössze be kell jelentkezniük a PSZÁF-hoz, és a regisztrációs eljárás után – a felügyelet egy hónapon belül köteles megvizsgálni, hogy van-e jogszabályi akadálya a tevékenységnek – már szolgáltathatnak is. Úgy tűnik, hogy a piaci jelenlét ezen formája iránt nagy az érdeklődés – már csak azért is, mert ez egy fillérbe sem kerül -, a bejelentkezők száma a pénzügyi szolgáltatások minden területén napról napra nő. Ez év augusztus elejéig 138 pénzügyi szolgáltató jelentkezett be, ezek közül 30 bank, 42 befektetési szolgáltató és 66 biztosítótársaság. A felügyelet honlapján megtalálható lista szerint a frissen érkezett bankok többsége brit és osztrák. A nagy érdeklődés miatt mellesleg a PSZÁF ma már úgy véli, hogy az év végéig 300-400 új szereplő jelenhet meg a magyar pénzügyi piacon, míg korábban ezt a számot 200-300-ra becsülték.
Kockázatra érzékenyen
• Az Európai Bizottság érvei az új tőkemegfelelési szabályok mellett:
• A tőkemegfelelési előírások sokkal kockázatérzékenyebbek lesznek. Kevésbé lesznek rugalmatlanok, mint a múltban és jobban lefedik majd a valós kockázatokat.
• A tőkefedezeti előírások átfogóbbak lesznek, mint a múltban. Kiterjednek például az úgynevezett operatív kockázatokra is, mint amilyen a rendszerek leállásának kockázata, vagy az emberi mulasztásból eredő hibák.
• Új felügyeleti felülvizsgálati eljárást vezetnek be. A pénzintézeteket arra kötelezik, hogy saját belső eljárással rendelkezzenek tőkeszükségleteik felmérésére. A jogszabály a bankfelügyeletekre bízza a pénzintézetek általános kockázati profiljának felmérését, biztosítandó, hogy tőkéjük megfelelő mértékű legyen.
• Az új szabályok értelmében a hitelintézeteknek nyilvánosságra kell hozniuk bizonyos információkat, hogy ezzel is erősítsék a piaci fegyelmet.
OLCSÓBB BANKOLÁS. Hosszabb távon az új piaci szereplők megjelenése hazánkban mindenképpen növelni fogja a versenyt, ami nem csak a pénzügyi termékek skálájának szélesedését és a szolgáltatások minőségének javulását hozza magával, hanem a „bankolás” árának csökkenését is. A magyar bankszektor jövedelmezősége 1,3-2-szerese az EU-átlagnak: a befektetett tőkére vetített megtérülés a PSZÁF jelentése szerint 2003-ban 21,13 százalékos volt. A pénzintézetek bevételeinek 75 százaléka a nettó kamatbevétel, miközben a díjak és jutalékok aránya 25 százalékos. Jelenleg a kamatmarzs a lakossági és kisvállalati ügyfélkör esetében többszöröse az uniós átlagnak, de ez hosszabb távon – éppen a versenynek köszönhetően – csökkenni fog. Az itt elveszített jövedelmet a díjak és jutalékok terén kívánják majd behozni a bankok. Ez nem biztos, hogy azt jelenti, hogy többe kerül majd egy átutalás, hanem inkább arra kell számítani, hogy mivel a pénzügyi közvetítés volumene jobban nő majd a gazdaságnál, többet bankolunk majd, várhatóan nagyobb összegekkel, és ez hoz többletbevételt a bankok konyhájára.
Változást jelentett még május 1-jétől, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) az addigi 3 millió forint helyett már 6 millió forintig biztosítja a bankban tartott pénzt. A védettség 1 millió forint esetén 100 százalékos, e feletti betétrészre a 10 százalékos önrész miatt 90 százalékos.
A határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokkal a betétbiztosítás sem marad országon belül. Ha pénzünket az unióban bejegyzett bankban tartjuk, akkor annak az országnak a betétbiztosítási intézménye védi, ahol a pénzintézetet alapították. Így ha egy Ausztriában bejegyzett bank magyarországi fiókjában helyezzük el megtakarításunkat, akkor kár esetén az osztrák betétbiztosító fizet. Az unióban a betétbiztosítás kötelezően előírt minimuma 20 ezer euró, amitől természetesen felfelé el lehet térni.
|
Az Európai Bizottság 2004. július 14-én terjesztette elő a bankokat és befektetési cégeket érintő új tőkemegfelelési előírásokról szóló irányelvre vonatkozó javaslatát. Ez utóbbi célja annak biztosítása, hogy a pénzintézetek tőkéje jobban tükrözze a valós kockázatokat. A bizottság szerint az új szabályozó keret nagyobb védelmet nyújt a fogyasztóknak, megszilárdítja a pénzügyi stabilitást és előmozdítja az európai ipar versenyképességét. A tőkefedezeti előírások azoknak a tőkeforrásoknak a minimális összegét rögzítik, amelyekkel a hitelintézeteknek és a befektetéssel foglalkozó cégeknek rendelkezniük kell, hogy fedezni tudják a kinnlevőségeiket veszélyeztető esetleges kockázatokat. A bizottsági javaslat célja a pénzintézetek biztos pénzügyi hátterének a szavatolása.
Szakértők szerint az új tőkefedezeti szabályok fő haszonélvezői a kis- és középvállalatok lehetnek. Az új szabályozói keret kockázatérzékenysége ugyanis azt jelenti, hogy lehetőség lesz annak a ténynek a tükrözésére, miszerint nagy számú, kisebb összegű kölcsön nyújtása kevésbé kockázatosnak minősül, mint fordítva. Ennek eredménye, hogy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kölcsönök és hitelek alacsonyabb tőkefedezetet igényelnek.
