 |
Az üzleti szektor, a lakosság, az állam eladósodik, a külföld pedig töretlenül hitelez – erősíti meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb, 2003. harmadik negyedévére vonatkozó közlése a már korábban is ismert tényt.
A magyar gazdaság külföldiekkel szembeni fizetései évről évre, rendszeresen meghaladják a külföldről származó bevételeket. Ám most a finanszírozást nyilvánvalóan kényelmetlenné teszi, hogy a külföldi befektetők váltak kizárólagos finanszírozóvá a hazai szektorokkal szemben. Bár, mint azt Bokros Lajos volt pénzügyminiszter is kifejti 130 pontjában, amelyet az Élet és Irodalom karácsonyi száma közölt, az sem mindegy, hogy a hazai szereplők közül ki adósodik el. A vállalkozások hitelfelvétele üdvözlendő, mivel másképp lehetetlenné válna a fejlődés, a technológia behozatala, viszont a lakosság és az államháztartás költekezésének szintjét nagyobb mértékben kellene megszabnia, hogy meddig ér az a bizonyos takaró. Előbb-utóbb tarthatatlanná válik az a már-már „bevett” gyakorlat, hogy az államháztartás veszi fel a legtöbb kölcsönt. Grafikonunkon az egyes szektorok kölcsönnyújtását, illetve hitelfelvételét a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt negyedéves GDP arányában mutatjuk be (mellőzve a pénzügyi közvetítésre hivatott bankszektor ábrázolását). Amint látható, az üzleti szféra az idén már hajlik a forrásbevonásra, ami az élénkülés jele lehet, ellentétben 2002 végével, amikor még mindenki tartózkodott a befektetéstől, és így a vállalkozások nettó megtakarítónak bizonyultak, általános meghökkenést keltve. Sajnos azonban a múlt év során a vállalati hitelfelvétel mértéke csökkent, és a harmadik negyedévben az állami eladósodás felét sem érte el. Bezzeg az állami deficit a GDP 5,4 százalékára rúgott, ami igencsak vaskos mérték.
A külföldi hitelnyújtás mértéke nyomasztóan magas. Amihez most már a háztartási eladósodás is menthetetlenül hozzájárul. A lakosság pénzügyi pozíciója a harmadik negyedévben a folyó GDP 2,0 százalékának megfelelő mértékben romlott. A forintban felvett lakáshitelek állománya a harmadik negyedév végén megközelítette az 1320 milliárd forintot. Ezzel az egy évvel korábbi állomány megduplázódott. Messze a lakáshitel vált a legnépszerűbbé, a fogyasztási és egyéb banki kölcsönök alig haladták meg a 800 milliárd forintot, holott nemrég még a fogyasztási hitel vezetett. A lakosság nettó hitelfelvétele a harmadik negyedévben 95,6 milliárd forintra rúgott, amiben szerepet játszottak a 23 milliárd forintra rúgó részvény-, illetve az 51 milliárdos befektetésijegy-eladások is. Bár felhalmozások is történtek – kincstárjegyekből 60, biztosítási pénzeszközökből 88 milliárd forint erejéig -, összességében a hitelfelvétel messze túlszárnyalta a megtakarítást.
 |
A folyó fizetési mérleg hiánya a harmadik negyedévben újabb 1,1 milliárd euróval duzzadt, az első három havi 0,8, illetve a rá következő 1,5 milliárdos deficit után – derült ki az MNB felülvizsgált számításaiból. A KSH pedig előzetesen azt közölte, hogy a GDP belföldi felhasználása a harmadik negyedévben már kétszámjegyű ütemben, 10,8 százalékkal gyarapodott, holott a megtermelt GDP mindössze 2,9 százalékkal nőtt. Ez – a KSH előzetes számítása szerint – úgy volt lehetséges, hogy az áruk és szolgáltatások importjának volumene 17,8 (!) százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, miközben az export csak 7,7 százalékkal bővült. A lakosság vásárolt fogyasztása gyorsuló ütemben gyarapszik, és 2003 harmadik negyedében növekedése már megközelítette a 10 százalékot. Igaz, a vállalatok felhalmozása is igen nagy mértékben – az előzetes adat szerint 21,6 százalékkal – megugrott, elsősorban a növekvő készletek miatt. Ez megint a kezdődő élénkülés jele lehet.
Ám meghökkentő az ország eladósodása, ezen belül is elsősorban a költségvetés külfölddel szemben fennálló kötelezettségeinek növekedése. A teljes nettó adósság 17,7 milliárd eurót tett ki szeptember végén, vagyis 0,8 milliárddal duzzadt a félév végi és 3,2 milliárddal (!) az egy évvel korábbi adósságállományhoz képest. Az adósságon belül 8,4 milliárd euróra rúgtak az állam kötelezettségei, ami negyed év alatt 1,4, 2002 szeptemberéhez képest pedig – egyetlen év alatt – 2,7 milliárd eurónyi növekedést jelez. „Érdemes észrevenni – figyelmeztet idézett írásában Bokros Lajos -, hogy az államadósság növekedését eredményező hiány kifejezetten szolidaritásellenes is. Az állam minden adóssága a jövőbeni nemzedékek közterheit fokozza, akiket ennek vállalásáról nem kérdez meg senki.”
