A magyar borkultúrát klimatikus okoknál fogva a fehér borok dominanciája jellemezte, hisz’ az amúgy védett, kontinentális klímájú Kárpát-medence az északi borhatár közelében fekszik, ami a hűvöset inkább kedvelő fehér fajtáknak kedvez. Hangsúlyozandó azonban, hogy borászatunk fel tudta venni a világban zajló vörösbor-őrület tempóját, és a rendszerváltás után gyorsan újjáépülő ágazat jelesei egyre versenyképesebb vörösöket komponálnak az egyre melegebb nyarakon. A magyar borvidékek zöme egy-két kivételtől eltekintve és némi túlzással gőzgép-hatásfokú, azaz a benne rejlő lehetőségeknek úgy tíz százalékán pöfög: sokkal több pincészet, jobb infrastruktúra és elevenebb kulturális élet lehetősége rejlik bennük, mint amit kibontottak önnön potenciáljukból az elmúlt másfél évtizedben.
• Ászár-Neszmélyi borvidék. A Duna jobb partján húzódó fehérboros táj. Megjegyzendő, hogy a legtöbb és legjobb borvidékeket valamely temperáló folyó ütőere táplálja (Tokajt a Tisza-Bodrog, Bordeaux-t a Garonne és a Gironde, Rheingaut a Rajna). Ászár-Neszmély a Gerecse és a Vértes nyugat-délnyugati lejtőin terül el, szép savakkal ékes, illatos, aromagazdag fehérborokat bocsát ki. Zászlóshajója a profi, világpiacos virágos-gyümölcsös reduktív borokat készítő Hilltop, de érdemes útba ejteni a kismesterek, mint például Szőllősi Mihály munkáit (főképp a sauvignon blanc-ját) is.
Az egyensúly itala
Gyökeresen megváltozott a bor státusa a második világháború utá-ni évtizedekben. Azelőtt „fent” a szűk elit itta a drága bordóit pókhálós palackokból egyfelől, illetve „lent” plebejus tömegek nyakalták az olcsó és híg asztali borokat másfelől. Az euroatlanti társadalmak meggazdagodásával és középosztályosodásával kiszélesedett az az igényes, egyben fizetőképes társadalmi osztály, a polgáré, aki középen áll lent és fent között, és olyan ember, aki kultúrát fogyaszt. A mértékletesség képviselője, aki a mértéktelenség (a túlzás) és az érzéketlenség (a hiány) két szemközti meredélye közti hegygerincen egyensúlyoz, kezében borospohárral. Azért a bort választotta a domesztikált drogok közül, mert a bor a mértékletesség itala a túl sok spiritusztól kábító töménységű párlat (a túlzás) és az árnyalatokban szegény, tehát inkább az egyszerűbb népekhez illő sörital (a hiány) között. A bor tehát az egyensúly itala, melyet a kiegyensúlyozott társadalmak önmagát megzabolázó lakója a többi kulturális fenomén mellé emelt: a bor a felnőtt társadalmakban immár azon a polcon áll, mint egy templom, egy vonósnégyes, egy színházi előadás vagy egy jó könyv. Az egészséges életmód-paradigma kiterjedése a jóléti társadalmakban a vörösbor boomját idézte elő a kilencvenes évek elejétől. De a vörösbor jinjére a fehérbor jangja következhet, ahogy anno az új konyha, a mediterrán stíl és az egészséges zöldételek hulláma következett a zsír-fűszer-koleszterin paradigmára. Hasonlóképp várható, hogy a könnyed reduktív bukéborok hullámára a sárgább, érleltebb, testesebb és tüzesebb fehérek reakciója következik, ami pedig per definitionem a tradicionális magyar bor személyleírása. Azé a fehérboré, mely a rendkívüli talajadottságú, nagy hőmérsék-leti amplitúdójú és a hosszú őszök isteni adományával rendelkező magyar borvidékek-ből kibontható, mely borvidékek egyedi illat-zamat-aromavilágot, s a nagy déli borhatalmakénál szebb savszerkezetet generálnak.
• Balatonboglári borvidék. Ez a tó déli partja, zömmel agyagos-homokos-löszös és síkabb termőtáj, mint az ellenlábas északi part, de remek gyümölcsös, lágy vörösöket és koncentrált, illatos fehéreket terem. Vörösben a tehetséges Konyáriak ajánlhatók, csúcsboruk a Sigillum Loliense, a legnívósabb fehér mester pedig Légli Ottó. Széles skálán kínál jó borokat a svájci tulajdonú Öregbaglas, a vöröstől az aszúig.
• Balaton-felvidéki borvidék. A világszép Káli-medencét és két tőle nyugatra eső kistájat egybefogó borvidéki konstrukció, százféle talajjal és élénk savú, diszkrét illatú fehérborokkal; olaszrizlingek óceánja hullámzik a völgyekben. Érdekesek Tóth Sándor jó értelemben korszerűtlen, eredeti palackjai és jó ivásúak a Kál-Vin, az Ódon Pince és a Szakálvin némely borai is.
• Balatonfüred-Csopaki borvidék. A számtalan balatoni borvidék közül ez a tó észak-keleti fertályát fedi le; itt sokféle talajra terülnek az ültetvények – a vörös homokkőtől a palán át a mészkőig és löszig. Csodás koncentrált, burgundias olaszrizlingek nyílnak Jásdi István pincéjében, illatos, telt, barátságos borok gurulnak elő Figula Mihályéktól, Kapolcsra menet pedig érdemes betárazni egy kis sauvignon blanc-t a Pántlika Pincészetnél.
• Balatonmelléke borvidék. Ebbe a szegmensbe van belevonva Keszthely térsége és a hajdani Zalai borvidék is. Hűvösebb-esősebb pannon világ ez barna erdőtalajokkal és löszön termő illatos, jó savú, ásványos fehérekkel. Legkoncentráltabbak és legeredetibbek Bussay László doki tartalmas borai, főkképp Traminije, de vannak remek dolgozatai a Bezerics-Németh pincének is, főleg a chardonnay-k. 
• Bükkaljai borvidék. Miskolci borvidéknek is nevezhetnénk – anno híres volt a tokajihoz hasonló miskolci bor. Utóbb Bükkalja leginkább Eger beszállítójaként fungált, ma meseszép, barátságos kis tufapincéket rejtő borvilág ez a Bükk déli lejtőin, érdemes nagyokat túrázni benne. Jó adottságokkal rendelkező, kidolgozatlan táj – arcos, országosan ismert húzónév, zászlóshajó nélkül.
• Csongrádi borvidék. Őrült sok napfény veri a sík, homokos-löszös vidéket, mely nyilván kevesebb kedvező strukturális adottsággal rendelkezik, mint a hegyvidéki termőtájak; ez az Alföld egészére igaz. Ez a borokban is megjelenik: inkább az asztali borok világa ez. A legismertebb és igényesebb borász errefelé Somodi Sándor, chardonnay-je és cabernet franc-ja jó ivású, tiszta alföldi bor.
Hitek és tévhitek
Ha valaki azt hiszi, hogy a vörösborok általános jellemzője a nehézség, míg a fehérek frissek, kis alkoholtartalmúak, az téved, ez utóbbiak ugyanúgy lehetnek üdék és csípősek, szárazak és mézédesek, és bőven akad köztük nehéz és testes is. Még csak az sem igaz, hogy fehérbort csak fehér szőlő mustjából készítenek, a francia blanc de noir technika alapja ugyanis vörös szőlő. A vörösborok skálája a gyümölcsös, üdítő tájboroktól a nehéz, magas tannintartalmú óborokon át az édes, testes italokig terjed, de e körbe sorolják az általában könnyű rozékat is. Ugyancsak tévhitek kapcsolódnak a fogyasztás hőfokához, amely nem csak szín-, hanem fajtafüggő is. Így a fehérbor 4 Celsiustól (vinho verde) egészen 14-ig (burgundi és a legjobb minőségű német borok) iható, a szobahőfok meghatározás pedig elavult a vörösbor esetében, a fűtetlen szoba fogalma sokkal helyénvalóbb. A beaujolais nouveau ugyanis 9 foknál élvezhető, míg a legjobb minőségű vörösek 18 Celsiusnál kiválóak.
• Etyek-Budai borvidék. A magyar Champagne-nak szokták nevezni lüke hasonlattal e pompás kis svábos fílingű borvidéket (Budapest Grinzingjét). Szintén nincs még kihasználva a főváros, a magyar borpiac első számú fogyasztójának közelsége, bár Rókusfalvy Pál jr. révén valami elkezdődött. Hűvös, meszes a táj, mely szép savakat generál, markáns, virágos-gyümölcsös fehérek fakadnak itten és jó pezsgő-alapborok. Mérvadó a töki Nyakas Pince és az Etyeki Kúria reduktív, európai színvonalú szortimentje, és remekek Kemendy László, valamint a György Villa borai.
• Hajós-Bajai borvidék. Az Alföld délnyugati csücske, szinte a szekszárdi löszös termőtájak Dunán inneni, kontinentális folytatása, szintén sváb alapozású vörösborkultúrával. A hajósi borok kicsit mások, testesebbek, mint az Alföld általában, a Brilliant Holding és Sümegiék borait érdemes kiemelni, és ajánlott egy túra a hajósi pincesoron. 
• Kunsági borvidék. Ez a legnagyobb területű borvidék, forró nyarakkal, fagyos telekkel. A táj szűkölködik a nagy borhoz szükséges ökológiai keretfeltételekben, ez a homoki borok hazája, néhány kiemelkedő szigettel, ilyen a Frittman testvérek borászata, lásd ezerjójukat, rozéjukat és kadarkájukat, valamint nívósak Szeremley Huba helvéciai borai.
• Mátrai borvidék. Egy tengelyen fekszik az egrivel és a bükkaljaival, ami remek vulkanikus kőzetekre terülő erdőtalajokat, védett, déli kitettségű ültetvényeket és jelentős (bor)kulturális tradíciókat jelent. Nincs az a dinamizmus, mint Eger körül: sok kicsi pincészetet láthatni és néhány szinte kombinátos méretű integrátort. Legismertebb Szőke Mátyás Gyöngyöstarjánból (vigyázat, direkt itatja az embert!), ígéretes tehetség Németh Attila, és szépek a Ludányiak illatos, jó savú fehérborai, főleg muscat lunel-jük. Érdemes elmenni a farkasmályi pincesorra, ott is Bárdos Benjáminék pincéjébe, és jókat kirándulgatni a szőlőeladásból meggazdagodott, kulturált mátraalji falvakban.
• Mecsekaljai borvidék. Újabban Pécsi borvidék néven fut. Hajdan a pécsi bor – mint a miskolci vagy budai – nagy hírnévnek örvendett, de a város versus szőlőhegyek párharcban itt is az utóbbiak maradtak alul. Főleg illatos, lágy fehérekben bővelkednek a szubmediterrán völgyek (Eberhardt, Menczinger vagy Róth Ági jóvoltából), de itt tevékenykedik a telt, tanninos (csersavas)-barrikolt vörös küvék bolzanói születésű mestere, Andreas Ebner is. 
• Móri borvidék. Ez a nagy múltú és kis jelenű, huzatos borvölgy sem használja ki a potenciálját, egy nagy neve van, Bozóky mester, aki férfias, markáns savszerkezetű ezerjókat és remek ezerjó aszúkat szűr, melyek teljesen mások, mint a tokajiak.
• Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék. Kis, erdős lösz-sziget ez a Bakony előterében, nagy, szétvert tradíciókkal. Az apátsági borászkodás kezd újjáéledni borbarát bankárok és egyházfiak gyümölcsöző összefogásából. Az apátság fehér küvéit vagy Vaszari László borait biztos érdemes útba ejteni, de a völgyekben mindenhol remek fehéreket préselnek a falusiak, és a vörösborok is kezdenek visszatérni e kedves pannon vidékre.
• Somlói borvidék. Különlegesen szép és bensőséges tájképet mutat, s illatos, ásványos, mély, értőknek való borokat ad a Somló hegy bazaltszigete; innen fog kinőni hamarosan a legnagyobb magyar szárazborok egyike Tokaj és esetleg Badacsony mellett. Figyelni kell a mostanában berobbanó Kreinbacher pincészetre, Györgykovács Imre és Fekete Béla kézműves borcsodáira és Tornaiék palackjaira.
• Soproni borvidék. Sopron hűs szellői, palás, változatos talaja főleg vörösöket terem, a soproni borászok az idén áttörésszerű sikereket értek el Bordeaux-ban egyre szebb boraikkal. Jandl kékfrankosai, Luka Enikő bámulatos pinot noirja, a Lővér pince és a Taschner Vin borai jó szívvel ajánlhatóak, s kiváló minőségek kerülnek ki a Weninger pincészetből is, lásd például kékfrankosaikat vagy syrah-jukat.
• Szekszárdi borvidék. Ismét rendkívüli adottságok: bonyolult löszlabirintusok, délies hőösszegek, mély sváb borkulturális tradíció. Telt, mély, mégis könnyed és gyümölcsös vörösök teremnek errefelé, ajánlottak Vesztergombi Ferenc, a Takler-család, Heimann mester és a Liszt pincészet borai, vagy az újjáéledő, bordóisabb stílt követő Szent Gaál pincészet és az ifjú talentum Sebestyén Csaba taninngazdag dolgozatai. 
• Tokaj-hegyaljai borvidék. Tokajt a végtelenül változatos vulkánikus talajok, a félévezredes aszús tradíció és a tehetség tette-teszi nagygyá szűk fél évszázad kihagyással, midőn a kombinátos mennyiségi paradigma hígította a bort. Illat- és zamatgazdag, szép savakkal ékes, rendkívül koncentrált, titokzatos és harmonikus a jó tokaji bor, melyet a világon másutt föl nem lelhető magasságokba tudnak emelni olyan alkotók műhelyek, mint Szepsy István, a Disznókő vagy az Oremus. Számtalan jelentős kisebb-nagyobb pincészet érdemel figyelmet, így például a Füleky borai, Árvay János több tétele, a Degenfeld, a Hétszőlő, Demeter Zoltán, Puklus János, Áts Károly vagy Gergely Vince.
• Tolnai borvidék. Fehér bortáj átütő karakter nélkül; a jó kis meleges löszön és barna erdőtalajokon korrekt borokat készít a Danubiana (Gróf Károlyi-borok) és újabban jó ivásúak a Bátaapáti Kastélyborok is, például a tramini vagy a kékfrankos.
• Villányi borvidék. Szenzációs és a legjobban kikalapált szubmediterrán bortáj ez, a koncentrált, nagy vörösök hazája. A szinte balkáni forróságot árasztó mészkősziklák dűlőin nemzetközi színvonalú, sokszor a telt bordói stíl jegyeit mutató borokat komponál Tiffán Ede és Zsolt, Bock József, Gere Attila vagy Malatinszky Csaba. Fontos a nagyszerű Vylyan, továbbá a bank és bor, pénztőke és szőlőtőke sikerült nászának újabb szép példáját felmutató Csányi pincészet. Ha hatalmas kakaspörköltre vágyunk rengeteg borral és súlyos hejehujázással, Wunderlich Lojzi pincéje ajánlható.
