A minta a Koszovóban 1999-ben végrehajtott légicsapások lennének, ahol – 14 évvel ezelőtt – nem volt lehetőség megszerezni az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyását, mivel Oroszország vétójogával élve védelmezte az akkori szerb rendszert – írta szombati számában a The New York Times.
Ezért Washington akkor a NATO támogatásával kezdte meg a légicsapásokat, amelyek hetvennyolc napig tartottak. Legfőbb érve az volt, hogy véget kellett vetni egy humanitárius katasztrófának. Moszkva nyilvánvalóan most is vétót emelne egy Szíria elleni katonai fellépés ellen – állapítja meg az újság, amely szerint Obama elnök ezúttal is csak a NATO-ra támaszkodva szánhatná el magát bármilyen katonai lépésre Szíriában. Ehhez azonban széles körű nemzetközi koalícióra és megfelelő jogi indoklásra lenne szükség.
A The New York Times egy magas rangú kormányzati tisztségviselőre hivatkozva tudni véli, hogy a Fehér Házban e témában rendezett, még mindig zajló megbeszéléseken egyelőre még csak fontolgatják a koszovói “precedens” esetleges mostani megismétlését. Egyebek között mérlegre teszik azt is, hogy milyen destabilizáló hatása lenne egy esetleges amerikai katonai válaszlépésnek a Szíriával szomszédos országokra, így Libanonra, s hogy mennyire súlyosbítaná a helyzetet a várható menekültáradat Jordániában, Törökországban és Egyiptomban.
Az Obama-kormányzat ugyanakkor meg akarja várni, hogy milyen bizonyítékokkal szolgálnak a vegyi fegyver használatával kapcsolatban majd a helyszínen vizsgálódó ENSZ-ellenőrök. „Túlzás lenne azt állítani, hogy egy (katonai) akcióhoz keresünk jogi indokot, hiszen az elnök még semmiféle döntést nem hozott” – mondta a lapnak a meg nem nevezett tisztségviselő.
