 |
Távozott az országból a spekulációs tőke kétharmada – jelentette be Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Január közepén az árfolyamsáv-áttörésre számító befektetők mintegy 5 milliárd eurót váltottak forintra (egyesek szerint ennél is többet), a jegybanki tartalékok most (az eurókötvényből befolyt 1 milliárddal együtt) 12-13 milliárd euróra rúgnak. A jegybank, hogy a tőkebeáramlással járó költségeket a spekulánsokra hárítsa, lépéseket tett a ténylegesen húzható kamat letörésére: az alapkamatnál 3 százalékponttal alacsonyabb, 3,5 százalékos betéti kamatot állapított meg, és hétről hétre 100 millió forintban korlátozta a kéthetes betéti konstrukcióban nála elhelyezhető pénz összegét. A hét elején azonban a monetáris tanács feloldotta ezeket a szükségrendszabályokat, így az egynapos betét kamata a változatlanul hagyott alapkamat mellett 5,5 százalékra ugrott, a kéthetes betétet pedig ismét korlátlan mennyiségben helyezhetnek el az MNB-nél a pénzintézetek.
 |
A központi bank sikeresnek értékelte az átmeneti eszközök alkalmazását. Ám a kármentésnek ára is volt: az alapkamat-meghatározás jóformán értelmét vesztette, a folyamatokat a kényszerből alacsonyan tartott egynapos kamat torzította el. A pénzintézeteknél veszteségek keletkeztek, s ezt a betéti kamatok számottevő mérséklésével sem tudták ellensúlyozni. A mostani döntés nyomán erősödött a forint, az MNB sietett is hangsúlyozni: a piacon kialakult 245 forint/euró körüli árfolyam kiválóan megfelel az inflációs céljainak. A megemelkedett kamatok folytán bizonyára az MNB költségei nőni fognak, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy tényleg tartani tudja-e a jegybank a nem kis izzadsággal kiküzdött árfolyamszintet.
