Sikeres évet zárt 2002-ben a bankszektor, bár kevésbé kiemelkedőt, mint 2001-ben, amikor egyenesen megduplázta profitját – összegez Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) elnök-vezérigazgatója. Mégis elégedettségre adhat okot, hogy a hazai pénzintézetek növelték jövedelmezőségüket, hiszen a gazdasági recesszió a világon mindenütt kedvezőtlenül érintette a szektort.
A kereskedelmi bankok 151,3 milliárd forintos öszszesített adózás előtti eredménye nem pusztán nominálisan több a 2001-es megfelelő adatnál, de a 17,3 százalékos emelkedés reálnövekedést is jelez, dacára a kedvezőtlen nemzetközi környezetnek – áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) jelentésében. (A sikerben egyébként oroszlánrésze volt az OTP Banknak, amely egymaga több mint harmadát – 58,1 milliárd forintot – termelte e profitnak.) Mindemellett hajszálnyit a hatékonyság is javult: a bankrendszer sajáttőke-arányos nyeresége (ROE) tavaly 18,70 százalék volt, szemben a 2001-es 18,62 százalékkal, míg az eszközjövedelmezőségi mutató (ROA) 1,60 százalékról 1,71 százalékra emelkedett.
ÖSSZETETT KÉP. A hitelintézetek összesített mérlegfőösszege is infláció feletti mértékben, 13,9 százalékkal bővült, értéke 10 ezer 825 milliárd forinton állt az év végén. E növekedés motorja a hitelezés volt, a háttérben azonban összetett a kép: míg a háztartások hiteleinek állománya erősebben nőtt a bankbetéteiknél, a vállalati szektorban ezzel némileg ellentétes folyamat játszódott le, a cégek erőteljesebben gyarapították banki megtakarításaikat, hitelállományuk viszont csak mérsékelten duzzadt.
A fentiek már sejtetik, hogy tavaly a lakossági bankoknak állt a zászló, legyen szó hagyományosan ide tartozó pénzintézetekről vagy olyanokról, amelyek csak az elmúlt években nyitottak e szegmens felé. A verseny a vállalati piacról áttevődött a lakosságira, ahol is a lakás- és gépkocsi-hitelezés dinamikus fejlődése megfelelő marzsot biztosított a bankok számára. A siker hátterében mindenekelőtt az a tavalyi kormánydöntés áll, amely közvetlenül a parlamenti választások előtt megemelte a lakáshitelekre adott állami támogatás mértékét. Az intézkedés számottevő mértékű kamatzuhanást okozott a lakáshitel-piacon, egyszersmind óriási elhalasztott hitelkereslettel árasztva el a bankokat. A hitelezési aktivitás hónapról hónapra erősödött, a lakossági ingatlanhitel-állomány a nyár közepén már havi 50 milliárd forinttal bővült, és ez a szint az általában mérsékeltebb forgalmú téli hónapokra sem csökkent. A lakáshitelek állománya így egyetlen esztendő alatt több mint a két és félszeresére emelkedett, és december végére elérte a 695 milliárd forintot.
A fogyasztási hiteleknél szintén komoly felfutásnak lehettünk tanúi: a 2001-es 551 milliárd forintos állomány 692 milliárdra dagadt. E közel 26 százalékos növekedésben a bérkiáramlás játszott főszerepet. A szakemberek szerint ugyanis a reálbér-növekedés optimista jövőlátáshoz, ezen keresztül pedig a hitelfelvételi hajlandóság erősödéséhez vezetett. A dinamikusan növekvő hitelkihelyezéseknek köszönhetően pedig összességében a kölcsönök eszközökön belüli aránya 60,4 százalékra emelkedett a 2001-es 54,1 százalékról, azaz a bankszektor közvetítő szerepe emelkedett.
Az általában külön pénzügyi szolgáltatókhoz – lízingcégekhez – szerveződő gépkocsi-hitelezés kiemelkedő dinamikája még tovább javította a lakossági hitelezésben jeleskedő bankok profitabilitását, ami a konszolidált eredményekben jelentkezett. Így például a CIB Banknál a lízingcég eredménye megközelíti a bank nyereségének 20 százalékát. „Az elmúlt években a leglendületesebb növekedést a lízing üzletág produkálta. A hagyományos nagyvállalati hitelezés kétszámjegyű dinamikája lelassult, míg a kis- és középvállalati üzletágban 32 százalékos volt a hitelbővülés, a lakossági ügyfeleinknél 73 százalékos, a lízing esetében pedig 130 százalékos” – vázolta a teljes képet a Figyelő kérdésére Farkas Ádám, a CIB Bank vezérigazgatója. A korábban nagyvállalati bankként működő, és a lakosság felé csak az elmúlt években nyitó CIB esetében így a lízing már önmagában nyereséges, a kis- és középvállalkozási részleg is eltartja magát, és a csupán rendkívüli költségek árán terebélyesíthető lakossági üzletág is hamarosan termőre fordul. A vezérigazgató e trendekkel is érzékelteti, hogy manapság egészen más szelek fújnak a bankok háza táján, mint néhány évvel ezelőtt.
Ami pedig a szerényebb évzárást maguk mögött tudó bankokat illeti, a 2001-estől elmaradó eredmény mögött gyakran a megnövekedett céltartalék-képzés keresendő. Még a „sztárbankok” egyike, a vállalatfinanszírozás egyik piacvezetőjének számító Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) sem tudta kivonni magát a nemzetközi gazdasági recesszió hatása alól. A prudens működés érdekében az MKB olyan jelentős mértékű tartalékképzésre kényszerült, ami – dacára a növekvő üzemi eredménynek – az adózott eredményben már csökkenést okozott 2001-hez képest. „E tartalékok azonban nem veszteségek, és bízunk benne, hogy a következő években, ha beindul a gazdasági fellendülés, felszabadíthatjuk ezeket az összegeket” – hangsúlyozta a Figyelőnek Erdei Tamás.
STABIL MEZŐ. A bankszektorban amúgy nagy változások nem történtek tavaly. A mérlegfőösszeg alapján összeállított rangsor csak kissé módosult (lásd a toplistát). Az élbolyban a behozhatatlannak tűnő OTP Bankot továbbra is a K&H Bank, illetve az MKB követi, sőt, a sorrend egészen a 7. helyig változatlan. Nagyobb előrelépést az Erste produkált tavaly, amelynek a 11. helyről a 8. pozícióra ugorva sikerült beelőznie néhány konkurensét. E pénzintézet egyébként szerény mértékű piaci részesedését is megduplázta – mintegy 4 százalékra növelte. Mindennek azonban az az ára, hogy a piacszerzés kimagasló költségei miatt a jövedelmezőség elmarad az átlagostól.
Tavaly volt némi jövés-menés a piacon: kivonult a Rabobank és a Société Générale, ugyanakkor megkezdte működését az OTP-csoport tagjaként az OTP Jelzálogbank. Új szereplő volt 2002-ben a Bank of China is, amely azonban csak az idén nyitotta meg első fiókját. A Sopron Bank szintén tavaly szerezte meg az alapítási engedélyt.
A szektorban – a lakossági hitelezés növekedésének köszönhetően – tavaly évek óta először nőtt ismét a banki alkalmazottak állománya, számuk megközelítette a 27 ezer főt. Az intézményi koncentráció továbbra is erős, a 10 nagybank együttes piaci részesedése a betétgyűjtésben és a hitelkihelyezésben 80 százalék körüli, amit még tovább erősíthet a finisébe forduló bankprivatizáció – a Postabank, a Konzumbank, valamint a Földhitel- és Jelzálogbank magánkézbe adása. Az érdeklődők, vevőjelöltek zömét ugyanis éppen a hazai vezető pénzintézetek adják.
