Kamathatás

Zuhanó állampapír-árfolyamok, bizonytalankodó tőzsde, égbeszökő eurókurzus és dráguló hitelek – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) drasztikus, 300 bázispontos kamatemelése előtt és az után is ez a borús kép tárult a magánbefektetők és kölcsönfelvevők elé. A dolgok jobbra fordulásában ráadásul egyhamar aligha lehet reménykedni.

Az állampapírpiac eseményei már a jegybank lépése előtti napokban is a bizalmi tőke fogyatkozásáról tanúskodtak. Ennek egyértelmű jeleként megnőttek a befektetők hozamelvárásai – egyetlen hét alatt, az éven belüli lejáratok esetében 84-91 bázisponttal emelkedett a hozamszint, az éven túli lejáratok esetében pedig 66-104 bázispontos emelkedés következett be -, ami egyúttal a mélybe nyomta a kötvényárfolyamokat.

Az állampapír-piaci visszaesés éreztette a hatását az ilyen instrumentumokba fektető alapok teljesítményén is: a befektetési jegyek árfolyama is zuhanásnak indult. Mindazonáltal a klasszikus államkötvényalapok már az elmúlt három hónapban is jellemzően 10-20 százalékos mínuszt voltak kénytelenek elkönyvelni, a féléves eredményeik is jellemzően veszteséget mutatnak, legfeljebb azok nyerhettek valamelyest ezeken az alapokon, akik legalább egy éve nem nyúltak hozzá az ide elhelyezett pénzükhöz.

Hasonlóan szomorú képet mutatott ezekben a napokban a Budapesti Értéktőzsde is, annak ellenére, hogy az árfolyamok az utóbbi hónapokban rendületlenül emelkedtek. A forintpánik és a hirtelen jött kamatemelés ugyanis elbizonytalanította a piacot, a bizalomerősítőnek szánt jegybanki lépés napján visszaesett a BUX: az index a pénteki nap folyamán még a lélektaninak tekintett 9 ezer pontos határ alá is „benézett”.

EMELKEDŐ KAMATOK. A 300 bázispontos kamatemelés leginkább azoknak jó hír, akik valamely klasszikus banki megtakarítási formában tartják a pénzüket, a kereskedelmi bankok ugyanis valószínűleg napokon belül alkalmazkodnak a jegybanki intézkedéshez. A legnagyobb hazai pénzintézet, az OTP Bank alelnöke, Spéder Zoltán például a döntés bejelentése után rögtön úgy nyilatkozott, hogy rendkívüli ülésen tekintik át a helyzetet, és előreláthatólag az új feltételekhez igazítják a betéti és a hitelkamataikat egyaránt. A legvalószínűbb forgatókönyv azonban úgy alakul a bankok többségénél, hogy a jelenleginél lényegesen magasabb kamatszintet legfeljebb egy-egy futamidőre és csak bizonyos lejáratokra hirdetnek meg, azaz valamilyen ügyfélcsalogató akcióval próbálkoznak. A HVB máris 12 százalékos betéti kamatot kínál, 2 hónapos lekötés mellett, a Budapest Bank pedig 10 százalékot ígér az 1 hónapra lekötött betétekre.

A megemelkedő kamatszint várhatóan hamarosan érezteti majd hatását a hitelek árán is. A bankok ugyanis – jövedelmezőségüket szem előtt tartva – a 12,5 százalékos jegybanki alapkamat mellett aligha kínálnak akciós áron személyi kölcsönt vagy folyószámlahitelt. Azon kölcsöntípusok esetében, ahol a piaci folyamatok alakítják a kamatfeltételeket, vagyis a bankközi kamatokhoz, a Buborhoz kötik a szerződésben szereplő kamatot, szinte automatikus lesz tehát a váltás. A Buborhoz igazodó hitelek a jegybanki kamatemelés napján – lejárattól függően – 150-300 bázisponttal drágultak, amit a pénzintézetek logikusan szinte azonnal továbbhárítanak majd az ügyfeleikre. A vállalkozói hitelpiacon ezenkívül léteznek olyan kölcsönfajták, mint például a mikrohitelek, amelyek kondícióit a mindenkori jegybanki alapkamathoz igazítják, így ezek kamata azonnal 300 bázisponttal megugrott. Az államilag támogatott lakáskölcsönökre pályázó ügyfeleknek egyelőre ugyan nem kell izgulniuk, hiszen a kamat felső korlátját jogszabály rögzíti, de még ezen a területen sem zárható ki a változás. Elképzelhető ugyanis, hogy az állam előbb vagy utóbb kénytelen lesz módosítani a lakáshitelezés feltételrendszerén, hiszen egyre többet kell a támogatásra költenie. Az autós hiteleket törlesztők számára is hozhatnak izgalmat az elkövetkező hetek. A forintalapú kölcsönöknél a változó alapkamat miatt nőnek a törlesztő részletek, a devizaalapú hitelek tulajdonosainak pedig leginkább az euróárfolyamot kell figyelniük, hiszen esetenként több ezer forinttal is megugorhat a havi visszafizetni való, ha a magyar fizetőeszköz nem kerül vissza a korábbi 250-260 forintos sávba.

ALAPOK, AGGODALMAK. A különböző típusú befektetési alapok jövőbeni esélyeit latolgatva az elemzők most leginkább a bizonytalanságot említik. Orbán Gábor, a Hunnia Alapok munkatársa például úgy véli, a pénzpiaci alapoktól a következő fél- egyéves távlatban jó teljesítményt várhatnak a megtakarítók. S noha a következő hónapokban még inkább az év elején tapasztalható alacsony kamatszintek befolyásolják a hozamokat, a 12,5 százalékos kamatszint hatása előbb vagy utóbb megjelenik majd az adatokban. A legnagyobb bizonytalanságot az állampapírokba fektető alapok jövőbeni teljesítménye hordozza, hiszen majd csak a következő hetekben-hónapokban dől el, hogy a külföldi befektetők a kialakult rendkívül magas kamatszinten már hajlandók lesznek-e finanszírozni a magas folyó fizetési mérleghiányt. A szakember az államkötvény-alapokban megtakarítóknak azt tanácsolja, hogy ne adják el befektetési jegyeiket, hanem várjanak, és – amennyiben hosszabb távon nem kell hozzányúlniuk itteni tartalékaikhoz – a következő 2-3 évben minden bizonnyal extra nyereségre tehetnek szert.

Az elemzők leginkább a Budapesti Értéktőzsde jövőbeni jó teljesítményében bíznak. Úgy látják, hogy amennyiben a kamatemeléssel a jegybanknak sikerül elhárítania a forintra nehezülő spekulációs nyomást, a BÉT-re is visszatérhet a nyugalom. „A BUX még a forintpánik napján is csak 9 ezer pontig esett” – említi Orbán Gábor. A mérsékelt visszacsúszás az elemző szerint azt jelzi, hogy a pesti börze árait továbbra is a nemzetközi hangulat befolyásolja, márpedig a világ tőzsdéin derűlátás uralkodik.