 |
A néhány hónapja megsemmisült Jupiter-kutató Galileo űrszondának köszönhető, hogy ma már tudjuk: az óriásbolygó Európa, Ganimédesz és Callisto nevű holdjain víz található. Igaz, mostanáig csak jég jelenlétét sikerült bizonyítani ezeken a bolygószerű égitesteken, de akár folyékony vízóceán is rejtőzhet a holdak felszínét borító jégtakaró alatt. Elsősorban e feltételezett tengerek és a bennük fellelhető esetleges életnyomok felkutatása lesz a NASA által megálmodott új Jupiter-szonda küldetése: a Jupiter Icy Moons – becenevén Jimo – nevű űreszköz tervét az űrügynökség kutatói a napokban ismertették egy szakmai találkozón. A Jimo különlegessége, hogy a működéséhez szükséges energiát hasadóanyag – uránium – szolgáltatná. Atomenergia hajtja ugyan a Szaturnusz felkutatására a kozmoszba küldött Cassini űrszondát is, és plutónium reaktor üzemeltette a Galileót is, ám az új szonda reaktorának teljesítménye minden eddigi minireaktorét meghaladná. A rengeteg energiára azért van szükség, mert a tervek szerinti 20-30 méteres a szonda holdról holdra röpülve térképezné fel a gázóriás környékét, és méréseihez rendkívül energiaigényes eszközöket használna. A szonda startjára a NASA kutatói szerint leghamarabb 2011-ben kerülhet sor. Legalább hat év szükséges ugyanis a reaktor, valamint a szállító rakéta megtervezéséhez és megépítéséhez; ezeknek ugyanis a megszokottnál is biztonságosabbnak kell lenniük. Csak így szavatolható, hogy az urániummal megrakott eszköz még egy elhibázott fellövés esetén se okozzon végzetes balesetet a Földön.
