Stand a Bútorvilág kiállításon. Gondban.
Találkozunk jövőre, ha megéljük – Kálmán István, a Bútor és Faipari Szövetség elnökeként ezzel a depressziós gondolattal nyitotta meg az idei, 12. Bútorvilág kiállítást. A gyászos hangulatot csak fokozta a fúvószenekar szomorú melódiája, amely tiszteletadással is felért a néhány hónapja csődbe jutott Tisza Bútorgyárért.
Miközben Európa, sőt a Távol-Kelet dinamikusan fejlődő iparának egyszerűbb termékeitől a csúcsmárkák gyöngyszemeiig szinte minden megtalálható a 70 milliárd forintosra taksált hazai bútorpiac választékában, egyre rosszabbul megy a neves magyar gyártóknak. Többen már a kiállítás luxusát sem engedhetik meg maguknak.
„Másra kell költenünk azt a több tízmillió forintot, amelyet a kiállításon való részvétel elvitt volna” – ismeri el Juhász Béla, az encsi Abaúj Bútoripari Rt. ügyvezető igazgatója. A mindmáig dolgozói tulajdonban működő, tavalyelőtt még több mint egymilliárd forintos, 2002-ben 930 milliós árbevételt kimutató társaság vezetője az idén a múlt évinél is mintegy15 százalékkal kevesebb bevételre számít. Jellemző, hogy ősszel – a bútorvásárlás fő időszakában – a cég export rendelésállománya 30–40 százalékkal kisebb, mint tavaly volt, és ezt nem ellensúlyozza a belföldi növekedés. A gyártókapacitás 25–30 százaléka kihasználatlan.
Kis üzlet, nagy kár
A bajban lévő nagy hazai bútorgyártók után jövőre a kicsik következnek – tartalmazza a Bútor és Faipari Szövetség elemzése, amely a lakásépítési boom végével magyarázza prognózisát. Az előző kormány kamatkedvezményes támoga-tásával gerjesztett építési lázban készült lakásokat már bebúto-rozták, és a kedvezmények kurtítását követően nem várható újabb lakásépítési hullám. A kis bútorkészítő cégeknek az év második felére már elfogyott a munkájuk. A megcsappant kereslet jövőre várhatóan megtizedeli majd a kis gyártókat, akiknek tartalékaik sincsenek.
Így azután a főleg prémium szegmensű bútorokat exportáló magyar gyártók egyre kevesebbet és azt is egyre nyomottabb áron tudnak csak eladni. A termelésük nagy részére belföldön kénytelenek vevőt találni. Az Abaúj Bútoripari Rt. az idén csaknem 20 százalékkal több bútort értékesített belföldön, mint tavaly, de ez sem kárpótolja a német piacon elszenvedett visszaesésért. A szorult helyzetű gyártók keserűen tapasztalják, hogy a bútorkereskedelmi láncok a nagy kínálat miatt lenyomott beszerzési árakkal és olcsó importtal érnek el hasznot.
A Fotex 85 százalékos tulajdonában lévő Balaton Bútorgyár Rt. nincs kiszolgáltatva a multinacionális kereskedelmi óriásoknak. Belföldön saját szaküzlet-hálózatában árusítja a bútorait, mégis nehéz napokat él át. Tavalyig a bútorai csaknem felét német, holland és más uniós vevők vették meg, de az export aránya ma már a bevétel harmadát sem éri el. Mint Pauer Anna elnök-vezérigazgató elmondta, radikálisan csökkentették a menedzsment és a dolgozók jövedelmét, 58 fővel kisebb lett a létszám, és újratárgyalták a beszállítói szerződéseket. A székgyártók piacát vezető Balaton előre menekül, gőzerővel fejleszt. Az idén 20 új modellel, illetve kollekcióval jelent meg, és a másolók ellen védjegyeztette termékeit. Ennek ellenére a cég tavalyi, csaknem 3 milliárd forintos árbevétele az idén 20 százalékkal zuhant. Pauer Anna szerint a 107 éves gyár történetének legnagyobb bravúrja lenne, ha veszteség nélkül sikerülne zárni ezt az évet. A minőségi termékeket gyártó Balaton nem tud versenyezni a sokkal kisebb bérköltséggel dolgozó kínai és tajvani, valamint a szlovák, szlovén, román, lengyel konkurensekkel, amelyek szinte „fillérekért” kínálják a garnitúráikat. Ráadásul nemcsak a külföldiekkel, hanem a még olcsóbban szállító feketekereskedelemmel is meg kell mérkőzniük a bútorgyártóknak.
A cégvezető egyelőre nem is látja az alagút végét. A társaság külpiaci versenyképességét nagyságrendekkel rontják majd a beharangozott jövő évi terhek. A környezetterhelési és talajszennyezési díjjal, az energiaadóval akkora többletterhet rak a kormány egyebek közt a bútorgyártók vállára, amelyek elviszik az iparágban elérhető 3–4 százalékos árbevétel-arányos nyereséget. Október közepétől ráadásul 36 százalékkal növekedett a gázár.
KUTYAHARAPÁST SZÔRÉVEL. Az Andantével stratégiai szövetséget kötött, bőrbútorokra specializálódott német tulajdonú KanizsaTrend Kft. Kínában létesített irodát, hogy az ottani, kisebb költséggel dolgozó beszállítókra is építsen – tudtuk meg Wilheim Gábor ügyvezető igazgatótól. Ez azt is jelenti, hogy raktárakat kellett létesíteni és finanszírozni a hosszabb folyamatot. A kanizsai módszer több, az autóiparból ellesett trükköt használ, például univerzális modul elemeket alkalmaz: frissen kifejlesztett hét modellcsaládját ugyanarra a bútorvázra építette fel.
Bakonyi Gábor, a holland Samas csoporthoz tartozó Falco Sopron Irodabútor Kft. ügyvezető igazgatója a hatékonyságjavító intézkedések mellett a vállalkozások együttműködésének is híve. Az irodabútor-vásárló a szőnyegtől a világításig „teljes” és általában egyedi kollekciót vár. Ezért alakult meg a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter, amelynek a Falco is tagja. A különböző belsőépítészeti cikkeket, felszereléseket szállító partnerek szövetkezésével gyorsan és rugalmasan tudják teljesíteni a vevők kéréseit.
Ez arra is életképes megoldás lenne, hogy versenyképesekké váljanak az egyenként kicsi vagy közepes cégek az uniós csatlakozással erősödő konkurenciaharcban. Bakonyi Gábor azonban egy nehezen megkerülhető akadálytól tart: míg a német vevő megkülönböztetetten keresi a német árut, a francia a franciát, a magyaroknak csak az a jó, ami külföldi.
