 |
Az ipari termelés növekedése hónapról hónapra gyorsul, és szeptemberben az éves gyarapodás üteme elérte a 9 százalékot – közölte előzetesen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Bár a javuló eredményekhez a munkanapok számának szeptemberi emelkedése is kellett – a naptár e szeszélye nélkül a termelés csak 5,6 százalékkal bővült volna -, több jel arra mutat, hogy a dekonjunktúrának csakugyan vége, és lassanként a kilábalás következhet. A Kopint-Datorg Rt. negyedévenkénti felmérése most, októberben mutatott ki 2002 nyara óta először javulást a feldolgozóipari vállalkozások saját helyzetének megítélésében. Noha a rövid távú kilátásaik nem váltak kedvezőbbé, a jelenlegi és a közeljövőbeli megítélést összefoglaló barométer pozíciója végre javult (lásd a grafikont). A kérdőívükre választ adó 307 cég közül kevesebben említették meg a kereslethiányt a termelést korlátozó tényezők között. „Nem csökkent viszont a gazdasági környezet bizonytalanságáról panaszkodók 38 százalékos aránya” – hívja fel a figyelmet Nagy Ágnes, a felmérés készítője. A vállalkozások meghatározó kapacitásainak kihasználtsága növekedett: októberben elérte a 81 százalékot (szemben a júliusi 79-cel), és e tekintetben a következő 12 hónapra vonatkozó prognózis is javult. Ugyanakkor a létszámcsökkentések aránya változatlanul nagyon magas (a megkérdezettek 46 százaléka mérsékelte és csak 22 százaléka gyarapította cégénél a foglalkoztatást). Állásügyekben a kilátások is rosszabbodnak.
„A második és a harmadik negyedévben megindult a dekonjunktúrából való kilábalás” – állítja Tóth István János, a MKIK Gazdaság és Vállalkozáselemzési Intézet vezetője. Ennek jelei láthatók szerinte az ipari termelés és az export növekvő tendenciájából, de a különböző konjunktúra-felmérésekből is. A kutató szerint például a müncheni Ifo piackutató intézet hónaponként számított – módszerében egyébként a Kopint-Datorgéhoz hasonló – indexei igen megbízhatóan mutatják a magyar ipar kilátásait is, hiszen szoros a kapcsolat a német gazdasággal. Az Ifo a német konjunktúrában is kedvező fordulatot mutat ki néhány hónapja (Figyelő, 2003/45. szám). Tóth számításai szerint a magyar gazdaság is túljutott az „alsó fordulóponton”, és most már a fölfele menetelés következhet. „Az élénkülés egyértelmű jelei 2004 első félévében még inkább láthatóak lesznek.” Hozzáteszi: a kormányzat egyértelmű prioritásokkal és világos, jól értelmezhető gazdaságpolitikával elősegítheti ezt a váltást – ellenben ha üzenetei kapkodók, követhetetlenek, azzal lelassítja ezt a folyamatot.
