 |
Negatív kilátással megfigyelő listára helyezte a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) hitelbesorolását a Fitch Ratings és a Moody’s nemzetközi hitelminősítő intézet július közepén, rögtön azután, hogy egyértelművé vált, mennyire súlyos visszaélések történtek a pénzintézet brókercégénél. A két intézmény annak fényében szánta el magát e lépésre az amúgy felső középosztályú minősítésű (A1) bankok esetében, hogy milyen mértékű lehet az eset kapcsán keletkező végleges kár. A korábbi minősítést azonban egyelőre megtartották, amit azzal indokoltak, hogy a K&H tulajdonosai támogatásukról biztosították leánybankjukat, az ügyfelek irányába pedig jelezték: helytállnak a keletkező károkért.
A viszonylag gyors reagálás a befektetők érdeke. Mint emlékezetes, az Enron csődje idején a hitelminősítőket komoly bírálat érte amiatt, hogy csak megkésve, a kártyavár összeomlása után rontották le a cég osztályzatait. Bár a K&H esetében még csak becsülni lehet a kár nagyságát, az eddig napvilágot látott információk szerint tízmilliárd forint körülire rúghat az összeg. Ez a bankot vagy anyacégét ugyan várhatóan nem rendíti meg, a K&H hitelezőit viszont legalábbis óvatosságra intheti.
| Minősítési menetrend |
| A cégek, hitelintézetek osztály-zása az érintett társaságok megkeresésére történik. Ezek az eljárást általában akkor kérik, amikor kötvény-, illetve rész-vénykibocsátást terveznek, és ehhez szükségesnek tartják, hogy a cég átvilágításával a lehetséges befektetőket egyértelmű, objektív informá-ciókkal lássák el. A cél érdeké-ben két minősítőt szokás felkérni, amelyek akár különböző „ítéletet” is hozhatnak. Az osztályzatot elsősorban azon információk alapján alakítják ki, amelyeket az adott cég átad a vizsgálók számára. Az értékelés során a hangsúly azon van, hogy a vizsgált intézmény milyen mértékben tudja garantálni kötelezettségei visszafizetését. Ezen túlmenően nagyító alá veszik a gazdálkodási adatokat, a likviditási mutatókat, a belső szabályzatokat, azt, hogy az anyacég – ha van ilyen – milyen kötelezettségeket vállal leányvállalatáért, valamint a társaság múltját, jövőképét. A besoroláson egyébként önmagá-ban az még nem ront, ha egyik évről a másikra az eredménye negatívba fordul, ám több év eredménye alapján megváltozó tendencia már módosíthatja a minősítést. A döntést egy bizottság hozza meg egyszerű szótöbbséggel, amelyet tudatnak a vizsgált céggel. Amennyiben az nem emel kifogást, akkor egy órán belül kihirdetik az eredményt, amelyet aztán rendszeresen felülvizsgálnak. |
|
TULAJDONOSI ERŐ. Az úgynevezett rating cégek Magyarország pénzügyi életének fejlődésével párhuzamosan egyre aktívabban vizsgálják a bankok, biztosítók és más nagyvállalatok tevékenységét. Júniusban például a Moody’s arra hivatkozva tette negatív figyelőlistára a felső középosztályú minősítésű Földhitel- és Jelzálogbankot (FHB), hogy annak privatizációját követően – a kizárólagos állami háttér megszűnésével – az új tulajdonosi struktúra és a támogatási mechanizmus gyengébb lesz a mostaninál. Noha az indoklás első hallásra ijesztőnek tűnhet, a háttérben inkább az óvatosság húzódik meg. Egyértelmű ugyanis, hogy egy állami kézben lévő bank számos kérdést illetően komolyabb garanciát jelenthet az ügyfelek és a hitelezők számára, mint egy egyelőre kiszámíthatatlan új tulajdonos, még akkor is, ha az FHB többségi részvényese a magánosítás mostani fejezetét követően is az állam marad.
Azt, hogy a banki eredményeken, működési és egyéb költségeken kívül mennyire fontos a tulajdonosi háttér a minősítők számára, jól mutatja az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) besorolása is. A Moody’s azért adott a bank első értékelése során spekulatív (Ba1) besorolást, mert a jobb osztályzatot a tulajdonosi szerkezete akadályozza. Az ÁÉB gazdája ugyanis 25,54 százalékban az orosz Gazprom, de a többi tulajdonos is közvetve oroszok érdekeltség. Hiába tehát a bank szilárd helyzete és kitűnő jövedelmezősége, az ítélet szigorú. A magyarországi hitelintézetek minősítése függ az ország megítélésétől is. A Fitch e hónap közepén például azért rontotta stabilról negatívra a K&H és a CIB Bank hosszú lejáratú hiteleinek besorolását (A-), mert a londoni intézet előtte nem sokkal ugyanilyen szintre rontotta le a hosszú futamú szuverén magyar deviza- és beladósság kilátásait, hivatkozva a magyar gazdaságpolitika következetességét illető kételyeire. Mivel a rating cégek minden egyes országra meghatároznak egy úgynevezett küszöbminősítést, amelyet azután az ott tevékenykedő cégek minősítése nem haladhat meg, a Fitch „kénytelen” volt rontani a két általa követett itteni kereskedelmi bank besorolásán is.
 |
DRÁGULÓ HITELEK. Bár látszólag csupán árnyalatnyi változások történtek a besorolásokban, azokat az adott bankoknak tetemes összegű pénze bánhatja. A minősítő osztályzatok ugyanis erős hatással lehetnek a befektetői döntésekre. Egy-egy cég hiteleinek le- vagy felminősítése számottevő elmozdulásokat képes kiváltani az adott cég részvényeinek, illetve kötvényeinek árfolyamában. Nyers Rezső, a Bankszövetség főtitkára szerint a Fitch Ratings és a Moody’s mostani lépéseinek önmagukban még nincsen semmilyen komolyabb következménye, de ha a kilátásba helyezett leminősítés valóban megtörténik, akkor a bankok számára megdrágulhatnak a hitelfelvételi lehetőségek, mivel a hitelnyújtók esetleg csupán kamatfelár mellett lesznek hajlandók kölcsönt adni.
