| Aréna-történet |
• 1999. XII. 15.Leég a Budapest Sportcsarnok.
• 2000. III. 29. Közbeszerzési pályázatot írnak ki az új aréna felépítésére.
• 2000. VIII. 8. A Középülettervező Rt. hozzákezd az új sportcsarnok megtervezéséhez.
• 2000. XI. 23. Bejelentik, hogy a Bouygues építheti fel az arénát.
• 2001. VIII. 5. Aláírják a szerződést a Bouygues céggel.
• 2002. XII. 15. Lejár az eredeti határidő, ám az aréna még nem készült el.
• 2003. I. 13. Módosítják a Bouygues-gal kötött szerződést.
• 2003. II. 24. Lejár a módosított határidő is, ám a csarnok még mindig nincs kész. |
|
Nem volt jó ómen a Kincsem Parkban végzett munka a francia Bouygues SA további állami megrendeléseihez, így a Budapest Sportaréna kivitelezéséhez sem. A lóversenypálya-komplexum beruházásának első ütemében kialakított ügető- és galopp-pályákat a többször is módosított határidő ellenére csaknem egy hónapos késéssel adta át a Bouygues. Pontosabban csak adta volna, a megbízó Nemzeti Lóverseny Kft. ugyanis versenyzésre alkalmatlannak találta, s nem volt hajlandó átvenni a pályákat.
A Kincsem Parkhoz kísértetiesen hasonló fiaskó történt a Budapest Sportarénával (BS) is. Az Európa második legnagyobb építőipari cégének számító Bouygues február 24-i sajtótájékoztatóján késznek nyilvánította ugyan a sportcsarnokot, az állam nevében eljáró Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) azonban úgy ítélte meg, hogy a francia cég nem végezte el teljes körűen a szerződésben rögzített munkákat, s így nem vette át az arénát. “A Bouygues a problémák zömét elismeri, s már dolgozik a hiányosságok pótlásán, múlt csütörtökre például eleget tett a különböző biztonsági előírásoknak” – mondta lapunknak Szilvásy György, a GYISM közigazgatási államtitkára. Amíg azonban a társaság nem végez a feladatokkal, addig – február 25-étől kezdve – napi 21 millió forint kötbért kell fizetnie, amelyet a GYISM a 27 milliárd forintos vételár még át nem utalt mintegy 5 százalékából tart vissza.
A tárca a hosszú hibalajstromban elsősorban különféle dokumentációkat és megfelelőségi igazolásokat kér számon a cégen (például az építési-szerelési munkák egy részére vonatkozó terveket és műszaki dokumentációt), amit a március 15-ére tervezett hivatalos megnyitóig valószínűleg be tud majd mutatni a Bouygues, s meg tudja oldani azokat a sportszakmai problémákat is, amelyeket a szövetségek tettek szóvá. Ilyen például a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége által kifogásolt eredményjelző, ugyanis a jelenleg középen a tetőszerkezetre erősített berendezés nem pótolhatja a két palánk mögött elhelyezendő táblákat. A Magyar Jégkorong Szövetségnek az öltöző méretével volt problémája, ezt azonban mára megoldotta a kivitelező, a jégpályához azonban még mindig nem épült vízelvezető rendszer, bár ettől még meg lehet tartani az áprilisi B-csoportos jégkorong-világbajnokságot. Van azonban olyan hiba is, amelyen már nem lehet segíteni, s ez még csak fel sem róható a Bouygues-nak. A 2001 augusztusában aláírt eredeti szerződésből ugyanis kimaradt, hogy szükség lenne a BS-ben egy olyan kisebb, többek között sportrendezvények előtti bemelegítésre alkalmas teremre, amely a leégett Budapest Sportcsarnokban az alagsorban kapott helyet. A francia cég ennek megfelelően nem is számolt ezzel a helyiséggel, s így nemzetközi tornászversenyt most csak úgy lehetne rendezni, ha a nagyteremből egy függönnyel leválasztanak egy kisebbet a bemelegítéshez és a felkészüléshez, ez azonban csökkenti az eseményre beengedhető nézők számát.
A feltárt kisebb-nagyobb hibák szakértők szerint annak tudhatók be, hogy a Bouygues teljesíthetetlenül rövid határidőt vállalt a komplexum felépítésére. Egy ennyire összetett funkciójú épületet csak gondos előkészítő és tervező munka után lehet problémamentesen megvalósítani, a csúszások elkerülése érdekében azonban állítólag gyakran előfordult, hogy a kivitelezőknek pontos tervek nélkül kellett dolgozniuk, azok ugyanis nemritkán egyszerre készültek az arénával. Ezt a feltételezést látszik alátámasztani az is, hogy a GYISM mind a mai napig nem kapott a Bouygues-tól a tervezési munkák befejezéséről szóló teljességi nyilatkozatot.
| Néhány feltárt hiányosság |
 |
• Nem szüntették meg a XIV. kerületi önkormányzat 2003. február 13-án kiadott használatbavételi engedélyében rögzített egyes, az élet- és közbiztonságot, valamint az egészséget veszélyeztető hiányosságokat
• A társaság nem igazolta, hogy a biztonságos üzemeltetéshez szükséges egyes berendezések és technológiai rendszerek megfelelőek
• Egyelőre nem biztosítottak az aréna és a fedett parkoló gyalogos forgalom számára biztonságos megközelítésének feltételei
• Nem igazolták, hogy az épület tetőhéjalása megfelelő
• A Bouygues nem bizonyította és nem dokumentálta, hogy eleget tett egyes funkcionális követelményeknek, amelyeket pedig a GYISM mint megrendelő különösen szükségesnek lát (a sportszakmai alkalmasság igazolása, a világítási rendszer és a média működésének megfelelő feltételei nemzetközi sportesemények és versenyek alkalmával, valamint a tűzvédelmi és katasztrófa-elhárítási, a beléptetési- és a közönségirányítási rendszerek, továbbá a parkoló garázstechnológiai rendszereinek alkalmassági ellenőrzése)
• A társaság nem fejezte be a tervezési munkákat az épületen és a fedett parkolón, s nem adott a tervezési munkák befejezését tanúsító teljességi nyilatkozatot
• Nem írták alá a Bouygues vagy a cég bármely leányvállalatának az épület üzemeltetésére létrehozott Rendezvénycsarnok Rt.-ben lévő részvényeinek visszavásárlásához szükséges dokumentumokat, nem ruházták át a részvényeket, ami pedig a február 24-i módosított határidő kijelölésének egyik feltétele volt. A Bouygues-nak jelenleg 0,1 százalékos tulajdonrésze és egy szavazatelsőbbségi részvénye van a Rendezvénycsarnok Rt.-ben
Forrás: GYISM |
|
A BS egyébként 20,5 milliárd forintba kerül, míg az egyéb környékbeli építkezések, illetve a tereprendezés további 6,5 milliárdot igényel. Ez a szerződés jellegéből adódóan fix összeg, vagyis bármilyen költségnövekedés a francia társaságot terheli. Maga a kivitelező mintegy 2 milliárd forintot fordított a beruházásra, a további költségeket a cég és az állam hitelből finanszírozták. A március közepére tervezett átadás után a franciák 20 évig üzemeltethetik a létesítményt. Az állam az elkövetkező 12 év alatt fizeti ki a hitelt és annak kamatait, amelynek fejében – a január 13-án aláírt szerződésmódosítás értelmében – évi 26 szabadon felhasználható napot kap.
A BS befogadóképessége sportrendezvényeken 7 ezer és 12,5 ezer fő között van. Koncerteken ez a mutató ugyan elviekben felmehet akár 15 ezer főig is, ám ez nagyban függ majd a rendőrség és a tűzoltóság jóváhagyásától.
A múlt évet 22,25 milliárd euró árbevétellel záró Bouygues-nek (a forgalom mintegy 70 százaléka származott az építőipari tevékenységből) valószínűleg nem okoz majd gondot a kötbér kifizetése. A társaság ugyanis a megelőző évi profitjának csaknem duplájával, 666 millió euró adózás utáni nyereséggel zárta a 2002-es évet, amiből bőven futná akár további hat Budapest Sportaréna felépítésére is.
