Az optimisták 1,5 százalékra, a pesszimisták 1,1 százalékra várták a hazai bruttó termék (GDP) 2007 negyedik negyedéves növekedését, ami aztán 0,8 százalékosra sikeredett. Bár mindenki azt jósolta, hogy a harmadik negyedéves 0,9 százalékos bővülés volt a mélypont, utóbb kiderült, alaposan tévedtek.
Bár még nem ismert a GDP-adat összetétele, annyi tudható, hogy a negyedik negyedévben fékeződött az ipari termelés, a harmadik negyedévi 8,1 százalék után talán 5-6 százalék lehet – emelte ki a FigyelőNetnek az első elemet Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese. Az építőipar még drasztikusabb visszaesést könyvelhetett el, ami valószínűleg kétszámjegyű, s a kiskereskedelem is zsugorodhatott, hiszen a rendelkezésre álló adatok szerint októberben 3,4, novemberben 4,2 százalékkal esett vissza a forgalom – próbálta magyarázni a siralmas adatot a kutató.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője a GDP-t illetően hangulatrombolónak nevezte, hogy a korábban mélypontnak tartott harmadik negyedévi, éves 0,9 százalékos bővülésnél is lassabb volt a növekedés év/év alapon az utolsó negyedévben. A negyedévről negyedévre jelzett 0,1 százalékos bővülés gyakorlatilag stagnálás – mondta.
Év végére 4,5 százalékos infláció
Az inflációt illetően Nyeste Orsolya kifejtette, hogy lényegében a várt tételeknél következett be az átlagosnál nagyobb mértékű drágulás. Ide sorolta az élelmiszereket, a szolgáltatásokat, illetve a jövedéki adó emelése miatt az alkohol- és dohánytermékeket. Úgy vélte, hogy a dezinfláció szempontjából február még kedvezőtlenül alakulhat, de várakozásai szerint ezt követően megindul a lassú csökkenés.
Éves átlagban az elemző 6 százalékos, decemberre 4,5 százalékos inflációt prognosztizál év/év alapon, úgy, hogy csak az év második felében csökken a mérték 6 százalék alá.
Eltérő várakozások
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a 0,8 százalékos éves GDP-növekedésnek csaknem a kétszeresét várta. Elmondta, hogy az adatok alapján az idén csak jó esetben lehet 2 százalékos növekedésre számítani, azok után, hogy tavaly a gazdaság inkább stagnált, mint bővült.
Ezzel szemben Karsai Gábor éves szinten 3 százalékot meghaladó növekedést prognosztizál idénre, hozzá téve, hogy az első negyedév még nem lesz túl fényes az ipari konjunktúra fékeződése és a kiskereskedelem várható teljesítménye miatt. A második félévben viszont a beérkező uniós támogatások „beindíthatják” az építőipart, s hacsak nem lesz katasztrófális az időjárás, a mezőgazdaság is hozzáadhat a növekedéshez a tavalyi rossz termés után. Ellentétben a múlt évvel, a közszolgáltatások sem fogják rontani a GDP-t, így összességében ezekre a tényezőkre alapozza optimizmusát a GKI vezetője.
Veres is bizakodó
A piaci várakozásokat alulmúló tavalyi GDP adat ellenére a pénzügyminiszter nem lát indokot az idei növekedési prognózis módosítására, Veres János továbbra is elérhetőnek látja a 2,8 százalékos gazdasági bővülést 2008-ban – a távirati iroda jelentése szerint.
Veres János kifejtette: az állami szektor kibocsátásának alacsony mértéke, illetve a kormányzat fogyasztási és beruházási célú keresletének jelentős visszafogása tükröződik a tavalyi alacsony növekedési adatban, az “üzleti szféra növekedése rendben van”.
Mivel az idén már nem lesz szükség az állami kereslet ilyen mértékű visszafogására, az üzleti szféra növekedési eredményei erőteljesebben hatnak majd a GDP adatra. Ennek köszönhetően a GDP az idén a költségvetési törvényben meghatározott mértékben, 2,8 százalékkal bővülhet – mondta.
