Kellemetlen következménye a pénzügyi válságnak, hogy a bankok megrettentek a kockázatvállalástól: a lakosságot, a vállalatokat és az államot is nehezebben, drágábban hitelezik a korábbinál, már ha hajlandók rá egyáltalán. Hitelek jelenleg így alig vannak a rendszerben, vagyis a gazdaság vérellátása szűnt meg. Ami a lakossági piacot illeti, ezen a területen jó néhány bank visszavonult a jen és a svájci frank alapú hitelezésből.
Ahol mégis van devizahitel, az már szinte kizárólag euró alapú, ráadásul november közepére 10 százalékig emelkedtek az éves kamatok. Arról nem beszélve, a hitelfelvevőnek a mai hektikus viszonyok között valódi árfolyamkockázattal kell számolnia. Forintalapú hitel könnyebben kapható, de az még az eddigieknél is drágább lett: nem ritka a 15–16 százalékos kamatszint.
Kamatok az egekben
Miközben a már a kertek alatt lopakodó recesszió nyomán mindenkinek gazdasági nehézségekre kell számítani, a kamatok az elmúlt időszakban az egekbe szöktek, érdemes tehát jól meggondolni, hogy szüksége van-e hitelre. Mindenkinek egyedileg kell felmérnie a helyzetét: mennyire biztos az állása, mennyire halasztható a megcélzott fogyasztás? Talán érdemes még üzemben tartani a régi gépkocsit egy évig, hátha addig megnyugodnak a hitelpiacok. (Igaz, a válság éppen az autóiparban érezteti egyelőre a leggyorsabban és a legsúlyosabban a hatását. Így egy lehetséges alternatívaként azzal is számolhatunk, hogy a megcsappanó forgalmat a „kétségbeesett” kereskedők minden eddiginél nagyvonalúbb kedvez-ményeket kínálva igyekeznek a következő hónapokban élénkíteni.)
Meggondolandó, hogy a fiatalok most vegyenek-e lakást, lehet ugyanis, hogy érdemes megvárni, amíg újra lesz olcsóbb svájci frank alapú lakáshitel. Az áruvásárlási kölcsönök céljai is átgondolandók. Kell-e a plazmatévé, az új hűtőszekrény, illetve ha kell, nem éri-e meg inkább készpénzzel kifizetni? A válasz természetesen lehet igen is, meg nem is.
Ha a hitel felvétele mellett döntött valaki, akkor igazán alaposan fel kell mérnie a THM-et (a teljes hiteldíj mutatót, vagyis a hitel tényleges árát), a saját havi törlesztési képességét, illetve a törlesztő részlet változásának kockázatát, nagyobbrészt az árfolyam-, kisebb részt a kamatkockázatot.
Adósságspirál-veszély
Azok a cégek, amelyek rövid futamidőre, egyszerű hitelbírálat mellett nyújtanak áthidaló gyorskölcsönt – a legismertebb ilyen cég a Provident –, nagyon magas THM-et számolnak fel. Sokan vannak azonban, akik bankokra, takarékszövetkezetekre nem számíthatnak, egyáltalán nem hitelképesek, nekik nincs sok választásuk, számukra gyakorlatilag csak ez a hitel adódik. Ha valakinek nagy szüksége van a pénzre, adódhat úgy, hogy élnie kell ezzel a lehetőséggel. Ennél a súlyos törlesztő tehernél azonban már csak magánuzsoráson keresztül rosszabb bekerülni a biztos adósságspirálba…
Ha valakinek banki vagy takarékszövetkezeti hitelfelvételre van lehetősége, és emellett dönt, akkor a vészterhes időkben legyen még óvatosabb, keresse a kedvező THM-mel ajánlott módozatokat. Egyidejűleg azt is át kell gondolnia, hogy milyen havi törlesztő részletet tud kigazdálkodni. Korábban a lakáspiacon élt egy legenda, amely szerint a bankhitelek havi törlesztő részletei nem magasabbak, mintha lakást bérelnénk. Ennek vége.
Az eltérő bérleti díjak és a hitelkonstrukciók nehezen összehasonlíthatók ugyan, de általában a bérleti díjakhoz képest ma kétszeres az a hiteltörlesztés, amelyet egy azonos méretű lakás megvásárlásához felvett kölcsön után kell fizetnünk – ráadásul ez is csak a jelenleg igen korlátozot-tan hozzáférhető svájci frank hitellel, 20 éves futamidővel kalkulálva, más pénznemben számolva a mérleg nyelve még inkább a bérlet felé billen.
Határozzunk meg biztonsági zónát
A havi teherbíró-képesség felmérésénél ajánlott a rendkívüli óvatosság. Mindig lehetnek extra kiadások, egyelőre még drágul a gáz, emelkedhet a rezsi, ha pedig devizahitelt vettünk fel, a hiteltörlesztés akkor is emelkedhet, ha változik az árfo-lyam. Érdemes tehát kialakítani egy biztonsági zónát. A havi megtakarítási lehetőségnek legfeljebb 60–70 százaléka legyen a hiteltörlesztés.
Természetesen, ha sikerül valóban a tervezett mértékben megtakarítani, azt a pénzt érdemes előtakarékosságként megőrizni. Azt is át kell gondolni egy lakáshitelnél, hogy ki mivel jár jobban: egy hatalmas lakással és a folyamatos kuporgatás-sal, vagy kisebb lakással (és hitellel), de jobb napi életminőséggel, nyári utazással, mozival, hétvégi kirándulásokkal.
Végül, aki eladósodik, annak arra is fel kell készülnie, ha borul a családi büdzsé. Tisztában kell lennie azzal, miként tudja prolongálni a hitel visszafizetését, hogyan lehet fixálni a kedvezőtlen árfolyamváltozás esetén a havi törlesztő részletet.
Az elmúlt tíz évben a forint ritkán gyengült, inkább stagnált vagy erősödött az euró, illetve a svájci frank ellenében. Most nyáron-ősszel aztán megtapasztalhattuk, hogy a forint akár 30–40 százalékot is képes esni (a svájci frank ellenében intenzívebb, az euró ellenében mérsékeltebb volt a gyengülés). Aki tehát ma vesz föl devizahitelt, mindenképpen gondolja át, hogy milyen törlesztőrészlet-emelkedést tud elviselni. Ha ma 265 forint egy euró, mennyi lesz a törlesztő részlet 300 forin-tos eurónál, azt is tudja-e majd fizetni?
Deviza vagy forint?
Másrészt az árfolyamkockázat ugyan kiszámíthatatlan és kellemetlen, de lehet, hogy érdemes bevállalni. Még mindig jobb ugyanarra a hitelre 100 ezer forintot fizetni, mint 140 ezret havonta – ez lenne egy (még min-dig svájci frankban felvett) devizahitellel azonos paraméterű forinthitel havi törlesztése. Ellenben, ha az adott ügyfél jogosult államilag támogatott hitelre, már jobban járhat egy forinthitellel.
Az OTP Bank például 5 millió forintot 15 évre svájci frankban 63 615 forintos havi törlesztő részletért ad, euróban ugyanezért 60 615 forintot kell havonta fizetni, míg ha valaki számára hozzáférhető a támogatott hitel és új lakást vesz, akkor forint alapon „csupán” 41 867 forint lesz a törlesztő részlete. Fontos azonban tudni, hogy ezt a szintet a bank a 180 hónapból csak az első 61 hónapban garantálja.
Annyi bizonyos, hogy az elkövetkező időszakban nehezebben lesz hozzájutni a hitelhez. A múlt év önerő és jövedelemigazolás nélkül nyújtott ajánlatait is elnyelte a válság. A közeljövő tendenciái: drágább hitelek, szigorúbb hitelbírálat, jövedelemigazolás minden esetben, alacsonyabb „loan to value” mérték – azaz ugyanazon ingatlanra kisebb összegű hitel kapható –, mint korábban.
Egyedül a hitelkamatokkal kapcsolatban jöhet majd jó hír jövőre: annyi óvatos jóslást megenged magának néhány bankár, hogy a hitelkamatok a jövő év második felében már kissé mérséklődhetnek.
Tippek hitelfelvételhez
– Gondoljuk át még egyszer hitelfelvételünk célját! Ha van rá mód, inkább halasszuk el az eladósodást!
– Magánuzsorásoktól semmiképpen se vegyünk fel hitelt, minden létező eszközzel érdemes elkerülni, hogy az életünket rémálommá változtató adósságspirálba kerüljünk!
– A kiugróan magas THM-mel kínált háztartási gyors-segítségektől is óvakodjunk, ha elkerülhetetlen a hitelfelvétel, legyünk tisztában a kölcsön pontos paraméterével!
– Átlagos piaci hitel esetén is nézzük át a konstrukciók paramétereit, elsősorban a THM-eket!
– Ne feszítsük ki magunkat végletesen a havi törlesztő részletekkel, mindig jöhet váratlan kiadás!
– A devizahitelek ma is hatalmas előnyt élveznek a forinthitelekkel szemben – még ha valamelyest szűkült is a kínálat –, ennek ellenére legalább ismerjük meg az árfolyam-kockázat fogalmát, a potenciális törlesztőrészlet-emelkedés mértékét!
– Bármennyire is megnyugtató a fizetőképességünk, tájékozódjunk a rendkívüli banki eljárásokról, hogyan kérhető felfüggesztés, törlesztőrészlet-rögzítés, devizanem-váltás!
