Gazdaság

A laza pénzügypolitika is fokozza az inflációs veszélyt

A globális élelmiszer- és üzemanyagár-emelkedés mindenhol nagy inflációs ugrásokat okozott, de számos kelet-európai országban a "végletekig laza" pénzügypolitika még tetézte is ennek hatását, és ezekben a gazdaságokban emiatt tovább is fog tartani a magas infláció.

Az egyik vezető londoni befektetési ház hétvégi elemzése szerint Magyarország a térség megfelelő pénzügypolitikát űző országai közé tartozik, és ezért itt – bár éves távlatban még a cél felett marad – hamarosan le is cseng az erős infláció.

Magyarországon az olajársokk közvetlen inflációs hatása “közel lehet a 0,6 százalékponthoz”, ugyanakkor a kedvező bázishatások hasonló mértékűek, vagyis a két tényező kioltja egymást, egyelőre 6,5-7,0 százalékos sávban befagyasztva az éves magyar inflációs számokat.

A Goldman Sachs heti átfogó felzárkózó piaci helyzetelemzéseinek legújabb összeállítása szerint a ház alapeseti forgatókönyve az, hogy a jelenlegi két fő inflációs tényező – vagyis az élelmiszerek és az energiahordozók ársokkja – fokozatosan elenyészik, ahogy a globális ciklus enyhül és a nyersanyagpiaci infláció stabilizálódik.

A GS londoni elemzői által elvégzett vizsgálat szerint a kelet-európai felzárkózó térségben a balti köztársaságok, valamint Románia, Bulgária, Ukrajna és Oroszország inflációja “alapvető módon kötődik” a laza pénzügypolitikához, és nem teljes mértékben importált, vagy ciklikusan vezérelt. A bázishatások e gazdaságokban is levihetik az inflációt a következő hónapokban, ám a kockázat inkább az, hogy ezekben az országokban beragadnak a jelenlegi inflációs dinamikák azután is, hogy “a nyersanyag-sztori kifut”.
A lista másik végén áll ugyanakkor Magyarország, Lengyelország és Csehország, amelyekben az infláció kevésbé kötődik túlzottan megengedő pénzügypolitikához, és a tartósan erős infláció kockázata a másik országcsoporttal összehasonlítva alacsony.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik