A gázárkompenzációs rendszer tavaly októberi kialakításakor a szociális tárca – így az egész kormány is – az akkori, 101 forintos köbméterenkénti gázárral számolt 2008 egészére is – tudtuk meg a minisztériumtól.
Tavaly 4 milliárd köbméter gázt fogyasztott el a lakosság, ebből mintegy 3,2 milliárdot az általában októbertől márciusig tartó fűtési szezonban – segített lapunknak alapadatokkal Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. első embere annak megbecsülésében, hogy a váratlan gázáremelésből mennyi hasznot húz – a növekvő áfabevételek nyomán – az államháztartás.
Január elsejétől 5, áprilistól 5,8, százalékkal drágult az energiahordozó, júliustól újabb 9,9 százalékkal nő az ár; mivel a gázárak 9 hónapos késéssel követik a kőolajárak mozgását, októberben újabb, 10 százalékos áremelés várható.
Kicsit nyerhet a büdzsé a drága földgázzal
A kormány számításai szerint így a lakosság idén 404 milliárd forintot költött volna földgázra; ebből 80,8 milliárd forint folyt volna be az államkasszába általános forgalmi adóként.
Ezzel szemben lapunk kalkulációja szerint idén a fűtési időszak felében 106,05 forintért kapta a lakosság a gázt, tehát áprilisig nagyjából 170 milliárdot fizetett az energiahordozóért, az áprilisi és a júliusi drágulás nyomán a holtszezonban 94,2 milliárdba került a meleg víz és a sütés-főzés, míg a fűtési szezon második, újabb áremeléssel és téllel súlyosbított részében kalkulációnk szerint 217 milliárdos az össz-számla. Mindez azt jelenti, hogy az áremelések miatt idén a vélhetően tervezett 404 helyett 480,8 milliárdot fizet a lakosság gázért, így az ebből befolyó áfa 80,8 helyett 96,18 milliárd forint. Vagyis az állam kicsit több mint 15 milliárdot nyerhet a durva áremelkedéssel.
Számításunk ugyanakkor azon a törékeny feltételezésen alapul, hogy az áremelkedés nem befolyásolja a fogyasztói szokásokat, vagyis a drága gázból a lakosság nem vesz kevesebbet.
Ez így mórickás
Közgazdaságilag „Móricka-megközelítésnek” titulálta a fenti, gyakran hangoztatott logikát Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. igazgatója szerint az árak ilyen fokú emelkedése nagyon is befolyásolja a keresletet: tavaly 30 százalékkal drágult a gáz, a kormány az egy évvel korábbi 180 helyett mindössze 80 milliárdot fordított gázár-kompenzációra, és a fogyasztás 0,5 milliárd köbméterrel csökkent annak ellenére, hogy a tél egy fokkal komolyabb volt, mint egy évvel korábban – mondta a szakértő.
A drága gáz többféle módon befolyásolja a fogyasztói szokásokat, és azokon keresztül az állam áfabevételét – részletezte a közgazdász. Egyrészt takarékoskodásra és mérsékeltebb fogyasztásra ösztönzi a kisebb pénzűeket, akik így relatíve kevesebb áfát is fizetnek a büdzsének. Másrészt – mivel az életszínvonal idén vélhetően stagnál -, a drága gáz sok család költségvetését átrendezi, akik így élelmiszerre, nyaralásra, vagy tartós fogyasztási cikkekre kényszerülnek kevesebb pénzt költeni. Ezen kiadások elmaradása pedig csökkenti az állam áfabevételeit.
Összességében a kutató úgy látja, hogy a magas nyersanyagárakból nem biztos, hogy az államnak többletbevételei származnak, ezért a vélt áfatöbblet visszajuttatásáért a kormánynál lobbizó szervezetek tévúton járnak.
